Szóljon a vers mindenkinek,
Mocskosan szép szívében!
Vesszen el a józan esze,
Gondolatok rímjében!
Akkor talán nem szenved úgy,
Gusztustalan testében!
Megenyhül a sötétsége,
Önpusztító elmében!
Szóljon a vers mindenkinek,
Elkárhozott lelkében!
Szégyenkönnyek zivatara
Szülessen a szemében.
Akkor talán megenyhül a
Fájdalom a keblében,
S kinyílnak a szóvirágok,
A reménytelen Reményben.