Debreceni Zoltán Emléklappal kitüntetett versíró
 |
 |
 |
|
Kisvejke a dél-dunántúli területen helyezkedik el.
Egy nagyon régi picike falu. Több századot élt át.
A hagyomány szerint Fülep, Vercs és Hosszú nevű kanászok alapították, akik egy-egy forrásnál telepedtek le.
Van aki azt mondja, hogy a mai Kisvejkének Nagy Vejk(esetleg Vajk) Nagyvejkének Kis Vajk volt az ura, és valamien okból a másikról nevezték el a falut.
A régészeti leletek tanúsága alapján a település környéke már a bronzkor óta lakott.
A XIV. században királyi birtok volt. A középkori falu a közeli Csókafői-völgyben állt.
Valószínűleg a török hódoltság idején elpusztult, mert 1696-ban néptelen pusztaként írták le.
A XVIII. század elején magyar telepesek érkeztek ide, és újraéledt a falu.
A faluhoz kapcsolódó érdekesség, hogy 1938-ban a templomát be kellett zárni, mert a magyarok és a svábok között verekedés tört ki az épület miatt.
A faluba az emberek többsége gyümölcs termesztésből él. Világszerte ismerik a híres finom kajszibarackáról.
A népessége több fajból tevődik össze.
Élnek itt Magyarok,Németek,svábok,cigányok.
A falu többségét alul iskolázott cigány származású ember teszi ki.
Akik nagyon jól meg vannak a többi emberekkel.
A romák többsége nem gazdálkodik önállóan.
Nem vásárolt gyümölcsös kerteket.
Ők inkább a napszámos munkára specializálódtak.
És a gyümölcs kisebb piacon való értékesítésére,
kofálkodásra.
A gyümölcsösök vásárlása pedig mindenkinek adott volt.
Sajnos a rendszer váltás után ebben a kis faluban is megváltoztak az emberek,
egyre több lett a lopás és az átverés.
Gyakori esemény,hogy egyes emberek ki könyörögve elkérik értékesítésre a gyümölcsöt hogy leszedhessék a fáról és persze
ládákat és hordókat is, amiben eladják.
De utólag a megegyezett gyümölcs árát nem fizetik meg, sőt a több darab ládát és hordót sem adják vissza a jogos tulajdonosának.
Kisebbségi vezetők családtagja az utóbbi alul a tehetős emberek sem kivételek.
Mindenki vigyázzon magára,
ne engedjék magukat,hogy becsapják, átverjék.
|
www.zoltand.eoldal.hu
