UTOLÉRT AZ ISTEN

A vétkeimet sokáig vittem-

Ma Tenálad utolért az Isten.

Idáig csak éltem alig – élve,

Bűnök útján száguldtam vesztébe.

Hiába való lázas szerelmek

Elragadtak - és vittek, kergettek…

Húzzatok szívembe véres ekét,

Én rontottam el sok lány életét.

Áldalak, ha még áldani tudlak,

Megmaradtál szépnek – és szép Másnak.

Én átkok súlyától térdre estem…

Ma Tenálad utolért az Isten.

Nagy Bálint

Bakonyszentkirály, 1959