Kismarja

Biharkeresztes, cigány író 

. 

 Debreceni Zoltán zsidóCigány író, versíró 

Keserű dalt hallok,
nagyon messze távol.
A nyár búcsuzik sírva,
a jó apám sírjától.
Eső formájában könnyet hulajt rája.
Aztán elmegy innét búsan,
messze Afrikába.
Elmegyen itt hagyja,
szép Magyarországot.
Mert az ősz veszi át tőle,
a gyögyörű szép 

Biharkeresztes Debreceni Zoltán Cigány író

. 

Debreceni Zoltán - Hozzám csalnak a gyönyörű emlékek... 

Gyönyörű arcodat hej de sokat látom.
Az úton képzeletben ahol veled jártam.
Itt sétáltam veled valamikor régen. 
Hozzám is csalnak a gyönyörű emlékek.

Hogy mennyire szerettelek csak az Isten a tudója.
Most Ő is csendben marad senkinek nem mondja. 
Megállok egy fánál a magas eget nézem.
Hullanak könnyeim az arcomon is érzem.

Szelíd ösvények futnak a dombokról a hegyekre.
A hegytetején lévő barackos kertekbe.
Csendesek a kertek, néma a puszta.
Csak a madarak dalolnak
vígan a magasba.

Virágosak a fák ameddig csak látol.
A sok virágtól szinte az egész hegyoldal lángol.

A tavaszi napfényben
olyan gyönyörű Kisvejke határa.
Nem tudja a kezem leírni olyan szépnek,
amilyennek a két szemem látja.