De én azért vitéz módra helyt állok.
Csak az édes hazámról gondolkozom,
Mikor lesz az, hogy én őt megláthatom.
Édes rózsám ne sirass te engemet,
Gyász temető megnyugtatja testemet.
Édes rózsám, arra kérlek tégedet,
El ne feledd gyönge rózsád, ha lehet!
Udvarhelyszéki gyűjtés, Benedek Elek
