A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. Ezen belül pár szó a mondákról. Az ősi múlt napjainkban még nem veszett el teljesen, pedig ez alatt a hosszú idő alatt, sokan megpróbálták elfeledtetni. A mondák, regék, mesék, énekek azonban túl
Archívum
|
szerda, 2013. január 16. 14:00, Nézettség: 6328
A nagy karimájú pásztorkalapot napjainkig hordják, és ezt az állandó zsírozás nemcsak vízhatlanná teszi, hanem olyan nehézzé, hogy az engedetlenkedő lovat vagy szarvasmarhát orrba vágva, az mindjárt megszelídül. A kalap mellé, de mindig baloldalt, madártoll került, ami annál könnyebb, mert a vidék rendkívül gazdag madarakban. Mereteiné-Matosics Ágnes
szerda, 2013. január 16. 14:02
Hortobágyi pásztor viselet
Mereteiné-Matosics Ágnes
szerda, 2013. január 16. 14:04
Hortobágyi pásztorok és a magyar hagyományőrző pásztorkutyások
kedd, 2013. január 8. 12:27, Nézettség: 2317
Harmadik hete ostromolta már Szeged várát vitéz kurucaival Rákóczi fejedelem. Labanc kézen volt akkor az öreg szegedi vár, németek, rácok fészkeltek benne, nagy bajára az alföldi városoknak. A pogány török a maga idejében nem tett annyi kárt, mint ez a se-országa, se-hazája, gyülevész népség. vasárnap, 2012. december 30. 15:45, Nézettség: 2400
Mit jelképez a szarvas? A magyar nép egyik lélekvezető állata, s az egyetemes mítoszkészlet fontos szimbóluma a szarvas. A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon és kontinenseken át követhetjük nyomon a szarvas attribútumát. Külön kiemelném a magyarság ősvallásában betöltött szerepét. vasárnap, 2012. december 30. 15:14, Nézettség: 3191
Az év vége és az új év kezdete minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregember-maszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása. csütörtök, 2012. augusztus 9. 12:32, Nézettség: 7036
A Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének egyik kiemelkedő darabja a Békéssy József vezérkari őrnagy által tervezett fogatolt tábori sütőkemence. csütörtök, 2012. augusztus 9. 11:55, Nézettség: 2913
Magyarország szerepét vizsgálva a XX. század világháborújában nem lehet elmenni az államfői teendőket 1919–1944 között ellátó katona és politikus mellett. Személye – az Osztrák–Magyar Monarchia tengeri hadviselését illetően – befolyással bírt az 1914–1918-as háborús szakasz alakulására is, s 1919 második felétől egyértelműen egyik meghatáro-zójává vált Magyarország történetének. kedd, 2012. augusztus 7. 22:51, Nézettség: 5362
A tanulmány kezdetén a magyar huszárral kapcsolatosan néhány fontos kérdést kell tisztáznunk. Ezek a huszár születésének körülményei, a téves nézetek tisztázása, a huszár dicső harcainak általános és elvi meghatározása, végül a huszár szerepe és jelentősége a történelemben. szerda, 2012. augusztus 8. 07:26
Nagyon jó a jegyzet,örömmel olvastam.Aki komolyabban érdeklődik a huszárság iránt,valamint érdekli,hogy színmagyar huszárezredek hogy állták a sarat a Grand Armé-val szemben,annak ajánlom Simon Józsefről szóló önéletrajzi regényt.-Napoleon,I.Ferenc,Széchenyi,Kisfaludy,róluk mind szó esik,sőt szerepelnek benne.
TZ szerda, 2012. augusztus 8. 13:28
Kár ,hogy szegény feleségem meghalt.Most nagyon büszke lenne a nagypapára!Persze nem azért mintha így nem lett volna azde a lelkének nagyon jót tett volna ez a tanulmány !
Remélem sok fiatal olvassa el! kedd, 2012. augusztus 7. 20:25, Nézettség: 5798
Őseink öltözéke Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat fejlesztették tovább, így Európában egyedülálló viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink ősi formában Magyaroszágon megérték a mát. A művelt Európa -, majd a többi földrészek - nem a rómaiak és a bizánciak tógáit vagy a germánok szőr- és állatbőr öltözékét, hanem a magyarok viseletét vették át. kedd, 2012. augusztus 7. 20:12, Nézettség: 4705
Újkori népi hiedelem, de az ókori Hekaté kultuszra visszavezethetô, s így ôsi eredetu, az alvilág szimbolikus bejáratánál a tündéreknek adott keresztúti (határjel, halom) áldozat. Ennek során kutyát is leölnek. A Cegléd-nyúlfülehalmi lelet valószínusíthetôen ilyen keresztúti „fekete kutya” áldozat késôi, XVI–XVII. századi elôfordulása. kedd, 2012. augusztus 7. 20:07, Nézettség: 3190
A turul A turul kétszer játszik szerepet őseink hiedelemvilágban. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. |