Archívum

Hajdúdorogon a Krisztus-katonák nagypéntektől húsvétvasárnapig őrzik a szentsírt. A hagyományt felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, ez segítheti, hogy mindannyian megismerjük ezt az élő hagyományt.                    Ki lehet Krisztus-katona, és hányan vannak? Erős, szép szál fiatalemberek, akik őseik örökségét viszik tovább.

3 érdekesség, amit nem tudtál a hamvazószerdáról   A hamvazószerda 2016-ban a lehető legkorábbi időpontjára esik. A hagyomány szerint a farsang után tartják, de idén még a legtöbb farsangi ünnepséget is megelőzheti. Mit érdemes még tudni erről a jeles ünnepnapról? 3 érdekességet is találtunk.

Az év vége és az új év kezdete minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregember-maszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása.

A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték.

A farsang története A farsang a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A Farsangot rendesen jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják. Velencében már István-napján (dec. 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a Farsang, Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál-nak.

Márton nap November 11.   A német nyelvterületekről ismert Márton napi ünneplések az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak hazánkban is. E naphoz kötődő szokások elsősorban a Tours-i Szent Márton legendájához fűződnek.   Márton 317-ben született a pannóniai Savariában, a mai Szombathelyen. Az apja kívánságára a római császár katonája lett.