Körbevesznek minket a tavaszi virágok,színesek,illatoznak,de időnként úgy érzékeljük,hogy napsütés és csicsergő madarak ide vagy oda, elakadtunk az életünkben,egy helyen toporgunk,vagy épp mindig ugyanabba a gödörbe lépünk,és azt érezzük,olykor már odáig jutunk, hogy azt mondjuk:Nem bírjuk tovább.Gondolatban már százszor végigvettük a lehetőségeket,de végül mégsem jutottunk semmire,és marad minden a régiben.Változtatni pedig kell,elsősorban önmagunkon, a gondolkodásunkon,megrögzött szokásainkon.Ha már nem szolgálnak bennünket a régi sémák,és csak akadályoznak az életben,muszáj elengednünk őket és megújulnunk.Ez pedig egyáltalán nem könnyű.Félünk az ismeretlentől,a változástól.Bizonytalanok vagyunk,néha talán nem is bízunk magunkban eléggé.Ilyenkor jó,ha van aki segít,mellettünk áll és a megfelelő pillanatban egy jó szóval vagy egy kérdéssel előrébb lendít bennünket.Ilyenkor jusson eszünkbe a Bach-virágterápia,ami nem egy csokor virágot takar - bár időnként az is sokat segít - hanem a lelket ápoló virágesszenc
