Zeneszöveg

Kerek erdo, kerek mezo,
Közepébe' gyásztemeto
Abba' vagyon babám háza,
Piros rózsa none rája.

A virágot én ültettem,
Könnyeimmel öntözgettem
Virág, virág, kicsi virág,
Nem öntözlek, elhervadtál.

Emlékszem arra, mikor
Fájt még a szívem, mert
Az a lány ilyen volt,
Kegyelmet nem ismert.
Így váltam én is kové,
Így törtél engem össze,
Azóta jeligém lett:
Döntsd el kislány, hogy jössz-e?
Tiéd az élet borsa,
De itt van nálam a só,
Tudom, hogy figyelsz minket,
És nevetsz, Mindenható!
Én is csak mosolygok már,
Én is nevetek ezen,
Hogy mit is muvel velünk
Ez a buta szerelem.

Erdo, erdo, mit vétettem,
Mikor rajtad által mentem?
Én egyebet nem vétettem,
Csak én rajtad által mentem.

Erdo, erdo, de magos vagy,
Édes rózsám, de messze vagy.
Haj, ez erdot levághatnám,
Édesemet megláthatnám.

Van, aki keresztet vet,
Hogy mégegy kortyot soha,
Na, én pont így vagyok a
Szerelemmel, érted, koma?
Aztán o is iszik,
Egy szép nap részeg megint,
Aztán én is nézem, ahogy
Végignéznek Ferin.
Egy kicsi pajkos angyal,
Egy kicsi huncut vigyor,
Gondolnád, felemel ez,
De igazából tipor...
Földbe döngöli még
Maradék reményem o,
Ilyen a pici lányka,
És ilyen marad a no.

Olyan messze nem tudsz lenni,
Oda el ne tudjak menni.
Haj, e lábam térdig vásik,
Úgy is elmenek odáig.

Fáj a szívem, nem tagadom,
De miért fáj, nem mondhatom.
Csak magamba' elgondolom,
S azzal magamat hervasztom.

Olyan messze nem tudsz lenni,
Oda el ne tudjak menni.
Haj, e lábam térdig vásik,
Úgy is elmenek odáig.

További zeneszámok az albumból