Zeneszöveg

Nánnánnánáánnánánánnáánnááánnáá(…)éjj
Stop a gomb a liftben és megállok,
akkor is szerválok, ha ütom sincsen.
Ez minden kincsem,
hangom a történet,
a mesék, a példák, mind a táramban töltények.
Ki ivott a poharamból, ki evett a tányéromból?
Mit gondolsz a tükörképrol, vagy épp az árnyékodról?
Ez nem homokvár és nem is a gokartom,
a zsiványok már dzsipben, régóta nem lóháton.
A becsület lassan, csak egy bejegyzés a szótárból,
hogy lett ennyi ribanc, istenem egyetlen bordából?
Mennyi mindent láttam és mennyi mindent hittem,
és már tudom mi az igazság, hogy igazság nincsen.
Én javítani akartam, de javítani nem lehet,
mert ahányan ismernek,mind annyiszor eltemet.
De azért mert ok ilyenek, te ne állj be a sorba,
van mikor választani kell, tartalom vagy a forma.

Még mindig ott van a pad a lelkem a pad,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.

Az én fajtám az tudja, hogy az apró pénz is pénz.
És én mondom, hogy bármi, amitol függsz az felemészt, hey.
Nézz rá a kölyökre, milyen édes hogyha álmos,
de pont mikorra ballag leszel áttétesen rákos.
Az ember, az ember, az ember mindent leszar,
az ember megteheti, és az ember olyan fukar.
Hogy magától is sajnálja az igazság egy szeletét,
hogy valamit nem lehet na, hiába szeretnéd.
Bár a legtöbb lánynak boven elég a New Yorker.
És a legtöbb fiúnak boven elég ha úgy jó fej,
hogy valakivel, még csak MSN-en beszél,
de már kinagyította ám több képen is a szemét.
Az én szüleim harminc éve keltik reggel egymást,
tudnának ám mesélni az életrol egy s mást.
Te kiben bíznál úgy, hogy leéld vele az életed,
és bár nem ismerlek, de én ilyen vagyok féltelek.

Még mindig ott van a pad a lelkem a pad,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.

Csak a most van és a múlt, a jövo messze távol.
Bár Isten tényleg mindent tud errol a világról.
De sokan azt gondolják, hogy nem tereli nyáját,
Valami Sci-fi szeru jövetelét várják.
De ahogy a közmondás orzi a fától az erdot,
Itt egyre inkább tompa vagy, minél inkább felnott.
Itt szégyellik a gyerekek, hogy játékkal a kézben,
Itt az interneten vagy fenn, nem lenn a téren.
Cigivel és csajokkal a tábortüzek helyett,
egy hullagyár az utca, a beton élve eltemet.
De ha csak holnapig élnék, én akkor se tojnék be,
Rám mondtak sok mindent, mint a reklámok a fogkrémre.
Mégis tele a váró, amin nem segít a pálinka,
kihúzzák a fogad, közben az asszisztens ásítva,
kéri hogy a következo üljön be a székbe,
ha ezt nem fogadod el, na akkor tényleg tépj be.

Még mindig ott van a pad a lelkem a pad,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.

További zeneszámok az albumból