(Érsemjén, 1872. január 13. – Budapest, 1930. március 13.) dalszerző, a 20. század elejének jelentős nótaszerzői közé tartozik.
Gróf Fráter Lóránd huszárkapitány Ludovika akadémiát végzett. A 10. huszárezredben teljesített szolgálatot. 1906-ban 32 éves korában, mint huszárkapitány nyugalomba vonult.
Prof. Dr. Gárdonyi Zoltán (Budapest, 1906. április 25. - 1986)
Édesapja Dr. Gárdonyi Albert történészprofesszor, Budapest egykori főlevéltárosa volt. Édesanyja, Weigl Mária, a budapesti Zeneakadémián a volt Liszt-tanítvány, Thomán István osztályában Bartók Béla évfolyamtársaként szerzett zongoratanári diplomát.
(Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) zeneszerző. Gyermekkorát Sopronkeresztúron, életének legnagyobb részét Ausztriában töltötte. 1842-ben hegedülni kezdett tanulni Sopronban, amit utóbb Bécsben folytatott 1848-ig. Ezután színházi hegedűsként működött. Első szerzői estjét Bécsben rendezte 1857-ben.
(Orosháza, 1909. január 30. - Budapest, 1990. július 23.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, egyetemi tanár
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a zeneszerzés szakot Kodály Zoltánnál, a zongora szakot Thomán Istvánnál és Székely Arnoldnál végezte.
Hajdu Mihály 1909. január 30-án, a Békés megyei Orosházán született.
(Nagyvárad, 1909. szeptember 10. – Győr, 1997. január 26.) magyar zeneszerző, karnagy.
Középiskolai tanulmányai befejeztével a budapesti Zeneakadémián tanult orgona és egyházzene szakon, valamint Siklós Albertnél zeneszerzést. 1931. augusztusában Győrbe költözött, ahol és élete végéig alkotott szolgálta az egyházzene ügyét.
(Nyitrabajna, 1885. június 27. - Budapest, 1962. április 20.) katolikus egyházi zeneszerző, a Zeneakadémia tanára, karnagy.
Apja Hubacsek Ferenc építőmester, édesanyja Zimkay Veronika.[1] Sok misét és kórusművet komponált. "Szent vagy Uram" címmel katolikus énektár énekes részét, Sík Sándora szöveget szerkesztette.
(Budapest, 1928. május 25. –- 2007. március 7.) zeneszerző. Életműve főként fúvós hangszerek írt darabokat foglal magában, de jelentősek voltak színházi kísérőzenéi is.
Zeneszerzői tanulmányait 1946 és 1951 között a budapesti Zeneakadémián Viski János növendékeként végezte.
(Pápa, 1903. július 18. – Budapest, 1985. április 25.) zeneszerző, zongoraművész, zongoratanár, költő.
zeneszerző, zongoraművész, zongoratanár, költő, Erkel-díjas (1962). Horusitzky Henrik fia. 1927-ben Hegyi Emmánuel növendékeként zongoratanári, Kodály Zoltán tanítványaként zeneszerzői diplomát, ezzel párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegy.
Hubay Jenő (született: Huber Jenő) (Pest, 1858. szeptember 15. – Budapest, 1937. március 12.), hegedűművész, zeneszerző és pedagógus. 1921-ben az MTA tiszteleti tagjává választották.
A 19.
Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.) zeneszerző.
Törvényszéki bíró apja tanította először hegedülni, akinek három gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenél, többnyire fuvolán játszik. További hegedűtanulmányait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével.
