Balázs János cigány festőművész és költő (Alsókubin 1905. november 27. – Salgótarján 1977. március 18.) Gyerekkorában rajzolt, majd évtizedekre abbahagyta, és csak 63 évesen, 1968-ban kezdett el ismét dolgozni. Mágikus hatású műveiben belső víziói ötvöződnek a cigány mesék misztikus világával és a valóság elemeivel.
(Šibenik, 1551. (1540?) – Velence, 1617. február 27.). Verancsics Fausztusz neves dalmát család sarja, horvát-magyar történetíró, főpap, diplomata, humanista tudós. Nagybátyja, Verancsics Antal esztergomi érsek volt. Életének és tevékenységének jelentős része Magyarországhoz kötődik.
(Felsőkázsmárk (ma Kázsmárk), 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Fő műve az első magyar értelmező szótár, A Magyar Nyelv Szótára, amelyet 1845-től Czuczor Gergellyel közösen szerkesztett, 1866-tól (Czuczor halála után) pedig egyedül.
Görgényszentimrei primor Berzenczey László (Kolozsvár, 1820. június 26. – Budapest, 1884. november 14.) politikus, az 1848–49-es szabadságharcban kormánybiztos, utazó, őshazakutató.ÉletpályájaJómódú nemesi családban született. Székelyudvarhelyen végzett jogi tanulmányok után, 1840-ben Marosvásárhelyen táblai írnokként lépett állami szolgálatba.
Balassi Bálint
(1554-1594)
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere.
Ádám Gyula csíkszeredai fotográfus a Hargita Megyei Kulturális Központ grafikusa, fotó-videó szakembere, arculattervezője az intézmény programjainak és grafikai szerkesztője kiadványainak. 2002-től kezdődően művészeti vezetője a HMKK által szervezett fotótábornak, illetve a fotótáborok anyagából létrehozott kiállításoknak.
Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.), gépészmérnök, a transzformátor társ-feltalálója, az MTA tagja.Iskoláit Tatán és Bécsben végezte, 1882-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a bécsi Műegyetemen, 1881-1883-ig a MÁV gépgyárában gyakornokként, majd szerkesztő-rajzolóként dolgozott.
Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, 1818. július 1. – Bécs-Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az „anyák megmentője”.A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedőknek. Első munkahelyén, 1846-tól a bécsi közkórházban, majd 1851-től következő munkahelyén a pesti Szt.
1957-ben született Szabadszálláson. Gyermek éveit Polgáron tölti. A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium rajz-tagozatú osztályában érettségizik.
1980-ban végez Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán, azóta Budapesten él. Rendszeresen részt vesz országos tárlatokon, a hazai és nemzetközi művésztelepek munkájában. Az 5kor képzőművész csoport alapító tagja.
