Naponta vizsgálgatom az internetet, ahol többek között a magyar online napilapokat olvasom, híradókat nézegetek, és próbálok tájékozódni az otthoni politikai és kulturális eseményekről. Így került szemem elé 2014. január 22-én a Magyar Hírlap online kiadása, ahol az „Eddig publikálatlan Karády-felvételek kerültek elő + hangfelvétellel!” vastagbetűs fejléc ragadta meg a szememet. Az írást Nédó Géza újságíró jegyezte Utolsó dalok egy New York-i lakásból alcímmel. Majd következett a cikk: „Egy huszonnyolc évvel ezelőtti felvétel őrzi Karády Katalin valószínűleg utolsó éneklését. Az egykor New Yorkban dolgozó Nagymáthé Huba református lelkész ottani lakásán kísérte zongorán a dívát, a néhány dalt pedig felvette. A közelmúltban digitalizált anyag sorozatgyártása hamarosan megkezdődik, és várhatóan nemsokára piacra kerül. Feltehetőleg az utolsó zenei felvételt őrzi Nagymáthé Huba református lelkész, zongorista, orgonista Karády Katalin hangjáról. A lelkész 1976-tól tíz éven át szolgált a New York-i Magyar református közösségben, az ott élő Karádyt, aki a felesége barátnője volt, így ismerte meg. A lelkész felesége és az énekes-színésznő barátok voltak, így a lelkészék vendégül látták őt 1985-ben a házukban, ott készült a magnetofonfelvétel, amelyen Nagymáthé Huba kíséri zongorán Karády Katalint. A feledhetetlen díva korabeli filmjeinek slágereiből énekelt néhány dalt, de tőle soha sem hallott zeneszámokat is. „Ezt a felvételt 29 éven át megőriztem, de nem gondoltam arra, hogy mekkora kincs van a kezemben. Miután hazaköltöztem Magyarországra, még jó néhány év után is töprengtem a kiadásán” – mondta Nagymáthé Huba. Egy Karády-kutató felkérte, hogy segítsen neki, így végül – nem kevés erőfeszítés árán – mégiscsak megszületett a régi-új Karády-lemez, amely azonban még nem került a nyilvánosság elé. Az egykori egyesült államokbeli házban készült hanganyagot először digitalizálták egy budapesti stúdióban, az úgynevezett „mesterlemez” Nagymáthé Huba tulajdonában van. A sorozatgyártásra a napokban kerül sor, ha minden jól megy, hamarosan piacra kerül.”
Eddig tartott a cikk a Magyar Hírlap 2014. január 22- én megjelent számában, ami megtalálható az újság honlapján, ahol hallható a Nédó által készített Nagymáthé Huba-interjú, valamint Karády éneklése is. Egy kutyaugatás is bent maradt a felvételen, unokahúgom, Gorody-Klamár Katalin, Piroska nevű kutyusa ugatott a házban. A felvétel ugyanis Gorody Antal és felesége – az unokahúgom – Closter New Jerseyben lévő házában készült, 1969-ben, miután Karády közel húsz éves brazíliai emigrációja után Varga László ügyvéd segítségével New Yorkba költözött.
Nagymáthé Huba református lelkész és Nédó Géza újságíró mondanivalója az első szótól az utolsóig szemenszedett hazugság. Nagymáthé Huba soha az életben nem kísérte zongorán Karádyt, pláne nem 1985-ben, amikor az 1910- ben született művésznő 75 éves volt. Tudták ezt mindketten, hiszen amikor a Karády-cikket a Magyar Hírlapban olvastam, beszéltem a visszavonult lelkésszel, emailt is váltottunk vele, csakúgy, mint az újságíróval. Legjobban az zavart, hogy Magyarországon megjelenhet egy Karády CD, amelynek fedőlapján az lesz írva, hogy zongorán kísérte Nagymáthé Huba. Ez a nyilvánvaló hazugság sérti mind Karády, mind Gorody Antal emlékét. A Karády-örökösökön múlik, hogy pert indítsanak mind Nagymáthé Huba és Nédó Géza, mind a kiadók ellen. Gorody Antal fia jelenleg Texasban él, esetleg őt is zavarhatja, hogy vannak, akik anyagi hasznot akarnak húzni az apjától eltulajdonított hangfelvételből.
A másik nyilvánvaló hazugság az interjúban, Nédó Géza azt írja, hogy a lelkész felesége, ami szintén nem igaz, ugyanis unokahúgom 1967 novemberében lett Gorody Antal felesége és maradt is férje 2000. június 6-án bekövetkezett haláláig. A lelkész és a visszavonult újságíró nem gondolták, hogy lesz valaki, aki lerántja a leplet a hazugságról és a tervükről.
A Facebookon olvastam: „Karády-est Pusztavámon. A Pusztavámi esték c. sorozatban, június 11-én, 18 órai kezdettel, Karády Katalin eddig ismeretlen CD-lemezének bemutatójára kerül sor a helyi művelődési házban. Az est vendége Nagymáthé Huba nyugalmazott református lelkész, aki a CD-felvételen – zongoristaként – kísérte az egykori filmsztárt. A házigazda Nédó Géza újságíró. A lemez a helyszínen megvásárolható. A belépés díjtalan.” (A CD megrendelhető utánvétellel. Ára 3000 forint. Írjatok, kérjétek, igazi kultúrritkaság. Nédó Géza.)
2014. január 22-én a következő e-mailt küldtem Nagymáthé Huba címére: Ma reggel olvastam a Nédó Géza által írt cikket. Meghallgattam a rádiófelvételt is. Hogy tudtál ilyen pofátlanul hazudni? A felvétel Gorodyék closteri házában lett felvéve1969-ben, amikor Karády Katalin Brazíliából New Yorkba érkezett. A felvételen Gorody Antal játszott, még a kutyaugatás is bent maradt a felvételen. Karády Katalin nem akarta, hogy Gorody felvegye a próbákat, az Anti megígérte, hogy eltünteti a felvételt. Erre te jössz ezzel a hazugsággal, és nyilvánosságra hozod a felvételt.
Szégyellheted magad, hogy becsaptál egy újságírót, és be akarod csapni a nagyközönséget. Neked, mint református lelkésznek, nincs igazságérzeted? Átverted Nédó Gézát és a magyar olvasókat.
Nédó Géza újságírónak is írtam felhívtam a figyelmét, hogy az interjúban közöltek nem igazak. Válaszában a következőket írta: „Köszönöm, hogy tájékoztatott. Azért nem írtam önnek rögtön, mert amit állított, utánanéztem. Azóta Nagymáthé Hubával is beszéltem. Igen kellemetlen számomra is az ügy, de nekem erről nem volt tudomásom. Abban maradtam „önmagammal”, hogy legokosabb, ha elfelejtem az egészet. Tapasztalatból tudom, hogy minden hír három napig hír, s az emberek elfelejtik. Ma már senki sem beszél Karády Katalinról, hiszen a lemez sem jelent meg. Azt is mondhatnám, okafogyottá vált! Nincs lemez! Az egész ügy pihen, s az a véleményem, ismerve a magyar jog jogviszonyokat, a felvétel tulajdonosa nem Ön, hanem a felvételen szereplő személyek, illetve azok még élő leszármazottjai... Mindez azt jelenti, hogy aki ezt a felvételt birtokolja, az a jogtulajdonos.”
Érdekes vélemény, Nédó Géza szerint, tehát aki a felvételt ellopta, az a jogtulajdonos!?!? Kétlem, hogy a magyar bíróság ugyanígy nézné a jogi helyzetet. Egyébként nálam is van a felvételből egy kópia, amit unokahúgom házában, Closterben kaptam Nagymáthé Hubától, még Gorody Antal halála előtt. A felvételt többször lejátszottam, amikor magyar művészek jártak Chicagóban. Jómagam sohasem gondoltam, hogy tulajdonosa lennék a felvételnek, ezt a cikket sem írtam volna, ha a CD-lemezen az lenne, hogy zongorán kísérte Gorody Antal, a nyilvánvaló hazugság dühített fel. A Magyarság 2000. Szeptember 9-én megjelent számában – a cikk megtalálható a 2003-ban megjelent A chicagói krónikás című könyvem 81-82. oldalán – többek közt ezeket írtam a holokauszt-túlélő Gorody- Goitein Antal zongoraművész életéről:
„...A '60-as években már New Yorkban élt, ahol a magyar House of Hungary étterem után jobbnál jobb, előkelő amerikai szállodákban muzsikált. A Hampshire House, a Stanhope Hotel, a Carlyle, majd a Sherry Netherland, s végül a szakma csúcsa, a Hotel Pierrre következett. A '60-as évek végén, amikor a halhatatlan dizőz, Karády Katalin Brazíliából New Yorkba települt, Gorody Antal korrepetálása segítségével akarta újraindítani húsz éve abbahagyott énekesnői pályafutását. Ma is őrzöm kazettán kettőjük próbáit, amelyet Gorody lakásán vettek fel. Megjegyzem, a magyar könnyűzenei ereklyének jobb helye is lehetne.”
Amikor ezeket a sorokat írtam, nem gondoltam, hogy ebből próbafelvételből valaki vagy valakik pénzt akarnak csinálni. Tévedtem! Sajnálom, hogy nyilvánosságra kellett hoznom a rég feledésre ítélt dolgokat, nem magam miatt tettem, de Karády Katalin, Gorody Antal és felesége, Gorody- Klamár Katalin már nincsenek az élők között. Akik élnek, azok pedig részint villogni akarnak a nyilvánosság előtt, részint pedig pénzt szeretnének csinálni egy olyan próbafelvételbõl készített CD-vel, amihez semmi közük. Nédó Géza még kijelenti, hogy aki a felvételt birtokolja, az a jogtulajdonos.
Nem hiszem, hogy Magyarországon az lenne a jogtulajdonos, aki Gorodyék házából elhozta ezt a felvételt, Nédó Gézát pedig nem tekintem jogi szakértőnek.
Megjelent: 2014. Június 28. -26. szám - Magyarság -9. oldal
