Ismét volt egy gyönyörű trianoni megemlékezés...
Június 4-én, Trianon 95. évfordulóján, a magyarellenes nemzetgyilkossági kísérlet városában, Versailles-ban összmagyar megmozdulás zajlott, Kárpát-medencei új magyar paradigmát! címmel. A megmozdulás a Szent Lajos székesegyház előtt Himnusszal, Székely Himnusszal és papi áldással kezdődött. A Magyarok Világszövetsége ajánlja minden magyar közösségnek, hogy Trianon-napi rendezvényeiket nevezzék megmozdulásoknak, hiszen ezen a napon egyszerre kell helye legyen a gyásznak és a fájdalomnak, miként a tüntetésnek, és a tiltakozásnak is. Fel kell mutatni e napon a magyar nemzet elszánt élni akarását, és a nemzetpolitikának meg kell mutatnia számára a kiutat Trianon csapdájából. A MEGMOZDULÁS az a szó, amely mindezt magába foglalhatja.
Trianon gyászát Sajó Sándor - Magyar ének 1919-ben -, Andróczki Lászlóné - Adósunk Európa - és Reményik Sándor - Nem nyugszunk bele! - verse idézte, a megmozdulás fénypontját jelentő, ötven fős székelyudvarhelyi kórus éneklésébe ágyazva.
A nemzetpolitikai beszédeket sorrendben Léh Tibor (Párizs), Varga Tamás (Párizs), Drábik János és Patrubány Miklós mondták, felrajzolva egy Trianon legyőzésére alkalmas új, kárpát-medencei magyar nemzeti paradigmát, amelynek lényege: el kell ismertetnünk az utódállamokkal, hogy a trianoni békeparanccsal elszakított magyar nemzeti közösségek továbbra is, és minden időkre a magyar nemzet részei. Annak a nagyvonalú politikának fejében, amelyben a Szent Korona országa részeltette és gyarapította a később elszakadó, új államokat alapító népeket, elvárható, hogy ezt az elismerést foglalják alkotmányukba.
Rövid üzenetet a Versailles-ba utazó csoportok vezetői, Felber Zoltán (Bázel), Bottyán Zoltán (Pásztó), Karsay Péter (Salzburg), Bodnár József (Salgótarján), Fenes Iván (Bős), Orosz Pál József (Székelyudvarhely) és Miklós Árpád (Miskolc) mondtak.
A magyar nemzet élni akarását a magyar és a székely népviselet, a népdal és a néptánc mutatta fel. Petőfi Sándor - Élet vagy halál! című verse zárta az első részt, megadva az alaphangot a tüntetéshez.
A magyar nemzet politikai akaratát, a háromórás állórendezvényt követő Vesszen Trianon! című, egyórás tüntetés fejezte ki, valamint a Strasbourgban és Párizsban átadott, Igazságot Európának! - Justice for Europe! petíció és melléklete, A közbéke érdekében című nyilatkozat.
A Palace Trianon előtt Magyarországért református lelkész - Kiss Endre József - és katolikus pap - Pál István - által mondott ima zárta a Versailles-i összmagyar megmozdulást Trianon 95. évfordulóján.
A Trianon-95 megmozdulás keretében egy dal ősbemutatójára is sor került. Címe: Itt és odaát... (Trianon gyásza). Szerzője, Tóth Árpád Zoltán felajánlotta a Magyarok Világszövetségének e napon való bemutatásának lehetőségét. Ezzel a dallal a nemzeti összetartozás kapcsán kormánytámogatással elterjesztett, és a nemzeti érzelmű embereket mélyen sértő "barackos" dalt kívánja elfeledtetni.
A megmozdulásról Sós Béla és Bognár Tibor készített egy közel három órás összefoglalót
| Tetszik | 2 | Szabó Roland és Csiki Zoltán kedveli |
