Úrnapi búcsú és körmenet Székelyudvarhelyen

www.pluszportal.ro A székely anyaváros Székelyudvarhely, egyik legjelentősebb katolikus ünnepére az úrnapi búcsúra, egész Udvarhelyszékről érkeztek a keresztalják. A közeli településekről hagyományosan templomi zászlók alatt gyalogosan jöttek a búcsúsok. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren a szabadtéri oltárnál június 22-én, csütörtökön 11 órakor szentmiseáldozatot mutatott be a kerület papjaival Msgr. dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. A búcsúünnep meghívott szónoka Ft. dr. ifj. Nagy József egyetemi adjunktus, teológiai tanár volt. Úrnapján az oltáriszentségben a hívők között élő Jézus Krisztust ünnepli a római katolikus egyház. Az ünnep eredete a XIII. századra nyúlik vissza. 1209-ben Belgiumban Szent Julianna apácának imádság közben látomása volt a csodálatos fényben tündöklő Holdról, amelyből azonban egy darabka hiányzott. A fénylő Hold az egyházi évet jelenti, amelyben a hívők megváltásuk eseményeit ünneplik. A katolikus egyházi év azonban mégsem teljes, mert hiányzik belőle az oltáriszentség ünnepe. Ezt jelenti a hiányzó Hold darabkája. A látomásban az is kifejeződött, hogy ez az ünnep a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön legyen. Szent Julianna csak több évtized elteltével merte elmondani látomását gyóntató-papjának, aki ezt közölte Pantelon Jakab lüttichi püspökkel. Utóbbi pár évvel később pápa lett IV. Orbán néven, mégis halogatta az oltáriszentség ünnepének bevezetését. 1264-ben hírül adták neki, hogy Bolsenában szentmise közben vérezni kezdett az ostya a pap kezében. Ez a csoda bírta rá IV. Orbán pápát arra, hogy elrendelje az úrnapja megünneplését az egész római katolikus egyházban.
 

Úrnapi búcsú és körmenet Székelyudvarhelyen

Tetszik  

61 / 65
62 / 65
63 / 65
64 / 65
65 / 65
65 kép | 2 / 2 oldal