Archívum

Kemény Zsigmond (1814-1875)   Alvincon született, 1814. június 12-én.   Ősi erdélyi arisztokrata család sarja, apjának, Kemény Sámuelnek Csóka Rozáliával kötött második házasságából született. 1820-23-ban Zalatnán tanult, apja halála után, 1823-ban kezdődött a féltestvérei által indított áldatlan birtokpör, amelynek során anyja elvesztette birtokai jelentős részét.

Kölcsey Ferenc (1790 - 1838)   1790. augusztus 8-án Sződemeteren (Közép-Szolnok megye), kálvinista középnemesi családban született.   1796-ban elveszti apját. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kezdi. 1802-ben meghal anyja, Bölöni Ágnes. A vagyon kezelésére a vármegye gondnokot jelöl ki Gulácsy Antal személyében, ő gondoskodik a kisfiú taníttatásáról.

Kazinczy Ferenc (1759-1831)   Érsemlyénben született 1759. október 17-én.   Apja Kazinczy József, anyja  Bossányi Zsuzsanna.; ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag középbirtokosokká.   Apja nagy gondot fordított gyermekeinek neveltetésére. Ferenc otthon kezdett tanulni, ötéves korában írja első levelét szüleinek. 1768-ban öccsével Késmárkra kerül; 1769.

Kassák Lajos (1887-1967)   1887. március 20-án született Érsekújváron (Szlovákia).   Apja önpusztító alkat; anyja a Mutter, a munkásasszony jelképe, aki sem önmagával, sem a környezetével nem köt alkut (Levelek anyámhoz). A körülmények, a család, a környezet elleni lázadás tizenkét éves kora körül következik be; félbeszakítja iskolai tanulmányait.

Kármán József (1768-1795)   A felvidéki Losoncon született 1768. március 14-én.   Művelt és jó összeköttetésekkel rendelkező protestáns lelkészfamília gyermeke, apja Kármán József evangélikus lelkész, később püspök, anyja Szalay Klára. A család nemzedékekre visszamenően a Rádayak párfogását élvezte, s az ifjú Kármán József is profitált e kapcsolatból.

Karinthy Frigyes (1887-1938)   Budapesten született 1887. június 25-én.   Apja Karinthy József tisztviselő, anyja Engel Karolina; Frigyes a család ötödik gyermeke. 1893-ban meghal édesanyja. Anyjának korai elvesztése, az eleven szellemi környezet és Budapest világvárossá fejlődése meghatározó gyermekkori élménye.

Juhász Gyula (1883-1937)   Szegeden született 1883. április 4-én.   Juhász Gyula és Édesanyja Apai nagyapja asztalos; az anyai az utolsó szegedi gombkötőmester. Apja, Juhász Illés posta- és távirdafőtiszt, anyja Kálló Matild; szüleinek első, bátortalan, zárkózott természetű gyermeke. 1893-1902 között a szegedi piarista gimnázium tanulója volt. 1899.

Jókai Mór (1825-1904)   1825. február 18-án született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban.   Apja Ásvay Jókay József hites ügyvéd és árvagyám, édesanyja Pulay Mária. Két idősebb testvére: Károly és Eszter. 1831-ben kezdi elemi iskoláit. 1835 őszén Pozsonyba megy német szóra, cseregyermekként két tanévre.

  Janus Pannonius (1434-1472)   1434. augusztus 29-én született Kőrös megyében, Szlavóniában, horvát kisnemesi családból.   Pontos születési helye ismeretlen, eredeti neve csak latinul, Johannes de Chesmicze formában maradt ránk, enek nemzeti nyelvű változatait - Csezmiczei János, Jan Česmički - az utókortól kapta.

  Heltai Gáspár (?-1574)   Heltai Gáspár a neve alapján valószínűleg a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) született szász családból, az időpontot nem ismerjük. 1543-ban a németországi Wittenbergben tanult, és a következő évtől kezdve mint szász evangélikus lelkész működött Kolozsvárott és a város patrícius polgárságához tartozott.