Ahogy én látom a világot


1 / 203
2 / 203
3 / 203
Most minden nagyon fáj még. Majd jön az élet, és csodálatosan eligazít mindent, amiről azt hiszed, hogy elviselhetetlen.
4 / 203
Az ember nemcsak a szájával hallgat vagy beszél valamiről, hanem a lelkével is.
5 / 203
6 / 203
7 / 203
8 / 203
9 / 203
10 / 203
11 / 203
12 / 203
13 / 203
14 / 203
“A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.” (Mark Twain)
15 / 203
Most minden nagyon fáj még. Majd jön az élet, és csodálatosan eligazít mindent, amiről azt hiszed, hogy elviselhetetlen.
16 / 203
17 / 203
18 / 203
19 / 203
20 / 203
21 / 203
22 / 203
23 / 203
24 / 203
25 / 203
26 / 203
27 / 203
28 / 203
29 / 203
30 / 203
31 / 203
32 / 203
33 / 203
Itt ragadt a múlandó...
34 / 203
Mint kis virág, sarjad fel az ember, s letöretik...
35 / 203
Ha elmúlik karácsony...
36 / 203
37 / 203
38 / 203
39 / 203
40 / 203
41 / 203
42 / 203
43 / 203
44 / 203
Egy az Isten, egy a nemzet
45 / 203
RetroBrains
46 / 203
47 / 203
Mosómedve a Vendel tanyán
48 / 203
Mint a vihar utáni csend, úgy hallgatott a könny a szemében...
49 / 203
50 / 203
51 / 203
52 / 203
Vendel tanya
53 / 203
A dicsőség romjai
54 / 203
55 / 203
56 / 203
A félelem, mint egy csendes árny, halkan kúszik a lábam nyomán
57 / 203
58 / 203
59 / 203
Hóban is kokárda
60 / 203
203 kép | 1 / 4 oldal