A Vatikánban található Sixtus-kápolna mennyezetfreskója Michelangelo egyik műve, a világ egyik legismertebb alkotása és a 540 m² területével legnagyobb egybefüggő freskója. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között keletkezett alkotás számtalan elemből áll. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük található a freskó legismertebb részlete, az Ádám teremtése. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibilla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé ezt a művet.
A szépség a részletekben rejlik! A zseni az zseni. Gyula pápa belekényszerítette Michelangelót a Sixtus-kápolna mennyezetének megfestésébe. Michelangelo szobrász munkát akart, a festészet számára a tökéletes szobrászathoz szükséges segédtudomány, s hogy azt a megrendelést megkaphassa végigszenvedte, éjszakákon át hidegben fagyban, papírkalapra erősített gyertyákkal éjszaka is, hogy minél hamarabb meglegyen, és csinálhassa azt, amit igazán szeretne, szobrokat. De közben egy jottányit nem engedett a tökéletességre való törekvésből, és kérem az egyetemes művészettörténet csodáját teremtette.
Egy építészetileg elfuserált katasztrofális dongaboltozatot, perspektivikus rövidülésben megalkotott ráfestett stukkókkal osztott gót boltozattá varázsolta.
Igen kérem azok festettek, sosem értettem, hogy miért mondják a kápolnára, hogy építészeti katasztrófa, hát ezért, mert jött egy zseni, aki úgy takarta el, hogy észre se vesszük, nem valódi, festett!
Egy építészetileg elfuserált katasztrofális dongaboltozatot, perspektivikus rövidülésben megalkotott ráfestett stukkókkal osztott gót boltozattá varázsolta.