A Zsoltárok könyve 38,9-16 - Bűnbánó ember könyörgése (1)
Kimerültem,végképp összetörtem,szívem gyötrelmében kiáltozom. Uram,Előtted van minden kívánságom,nincs rejtve Előtted sóhajtásom.Szívem hevesen dobog,erőm elhagyott, szemem világa nincs már velem.Szeretteim és barátaim félreállnak,mert csapás ért,rokonaim is elhúzódnak tőlem.Tőrt vetettek,akik életemre törnek,akik vesztemet akarják,arról beszélnek,hogy ártsanak nekem,és csalárd terveken gondolkoznak mindennap.De én meg sem hallom,mintha süket volnék,olyan vagyok,mint egy néma,aki nem nyitja ki száját.Olyan vagyok,mint aki nem hall,és szájában nincs ellenvetés.Mert Benned reménykedem Uram,Te majd megfelelsz nekik,Uram,Istenem!
Kimerültem,végképp összetörtem,szívem gyötrelmében kiáltozom. Uram,Előtted van minden kívánságom,nincs rejtve Előtted sóhajtásom.Szívem hevesen dobog,erőm elhagyott, szemem világa nincs már velem.Szeretteim és barátaim félreállnak,mert csapás ért,rokonaim is elhúzódnak tőlem.Tőrt vetettek,akik életemre törnek,akik vesztemet akarják,arról beszélnek,hogy ártsanak nekem,és csalárd terveken gondolkoznak mindennap.De én meg sem hallom,mintha süket volnék,olyan vagyok,mint egy néma,aki nem nyitja ki száját.Olyan vagyok,mint aki nem hall,és szájában nincs ellenvetés.Mert Benned reménykedem Uram,Te majd megfelelsz nekik,Uram,Istenem!