Az ének magyar fordítása már Huszár Gál első énekeskönyvében benne van (A psalmusokból isteni dicséretek 46 Psalmus Deus noster refugium et virtus címmel:"Erős várunk nékünk az Isten/És fegyverünk ellenség ellen,/Megszabadít veszedelmektől/Kik ránk függnek mostan minden felől") és mindmáig valamennyi hazai protestáns énekeskönyv elhagyhatatlan darabja.Luther énekének népszerűségét mutatja,hogy a honi protestáns könyveken kívül több katolikus és unitárius gyűjtemény is felvette anyagába.Az első,a legrégibb magyar fordítást a hagyomány Skaricza Máté nevéhez köti,és ezt a szöveget örökítették a 19.századig a református énekeskönyvek.A fordítás negyedik,utolsó verse így kezdődik: Megáll az Istennek Igéje/és nem állhat senki ellene/az nagy Isten vagyon mivelünk/és Szentlelke lakozik bennünk,/Ha testünk nekünk elvész /ha marhánk elvész/hírünk,nevünk/feleségünk,gyermekünk/az mennyország megmarad nekünk."(Énekeskönyvünkben :"Az Ige Kőszálként megáll...")
