Húsvéthétfő - Boldog reménység - "várjuk a mi boldog reménységünket..." - Titusz 2,13 - A feltámadás boldog reménysége nem olyan,mit a lottó,ahol milliók közül csak egy ember nyeri meg a főnyereményt.Nem is csupán ábrándos kívánság,amit a gyászolók vigasztalására találtak ki.Ez a remény bizonyosságra épül.Jézus azt mondta:"Mert Én élek,és ti is élni fogtok"(János 14,19). Pál így ír erről:"...a maga rendje szerint: Első zsengeként támadt fel Krisztus,azután az Ő eljövetelekor következnek azok,akik a Krisztuséi"(1Korinthus 15,23). Pál a Korinthuszban élő keresztyéneknek írt,akik a görög filozófián nevelkedtek,és a túlvilágot az árnyak birodalmaként képzelték el.Valaki megpróbálta meggyőzni őket arról is,hogy a holtestek nem támadnak fel,sem az övéké,sem Krisztusé.Az apostol nem bírta elviselni a gondolatot,hogy a hívek,ilyen tévedésben élnek. Ezért egy nagyszerű ügyvéd éklesszólásával érvel,s ismerteti a tényeket:
Jézus "feltámadt a harmadik napon és megjelent Kéfásnak,majd a tizenkettőnek.Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre,akik közül a legtöbben még mindig élnek,néhányan azonban elhunytak.Azután megjelent Jakabnak,majd valamennyi apostolnak.Legutoljára pedig,mint egy torzszülöttnek,megjelent nekem is."(1Korinthus 15,4-8). Hány tanú volt?Néhány?Nem százak!És nem csupán egy kísértetet láttak,nem érzékcsalódás áldozati voltak.Temetéseken sokszor elhangzik a közhely: "Emléke örökre szívünkben él"Jézus követői nem ezt mondták. Ők személyesen találkoztak Vele.Ha Megváltódként bízol Krisztusban,egy napon te is szemtől szemben megláthatod Őt. Amikor meghalunk,lelkünk Hozzá tér,és amikor Ő visszajön, feltámadott testünkben találkozunk Vele "és így mindenkor az Úrral leszünk"(1Thesszalónika 4,17). Ez igazán csodálatos!
