De az Úr mellém állt

De az Úr mellém állt! - Ünnepeink közül miért lett mindenkinek különösen fontos az advent és a karácsony?Sokaknak bizonyára vallásos neveltetése,hite miatt fontos Isten irántunk való szeretetének ünnepe. De valószínűleg nem járunk messze az igazságtól,ha azt mondjuk,hogy még többen vannak azok,akik ugyan nem kaptak vallásos neveltetést,mégis nagy várakozással vannak adventben és teljes igyekezettel próbálnak szép karácsonyt varázsolni maguk és környezetük számára,mert vágyakoznak a szeretet valamilyen megélésére.Mindezek mögött bizonyára sokakban ott van - talán be nem vallottan is - az elhagyatottság,magányosság keserű tapasztalata, másrészt a szeretet,számontartás hiányának érzése. - A közelmúltban olvashattuk a Timóteushoz írt második levelet.A római börtönben raboskodó és ügyének tárgyalására váró apostol elmondja a levél végén,hogy elhagyták,csak Lukács van vele.Démász a közös hitet megtagadva,a világhoz igazodva elment,a rézműves Alexander pedig keményen ellene támadt.Mások missziói küldetésben járva

vannak távol,a helyiek valószínűleg nem tudták pontosan,mikor kell az apostolnak törvényszék elé állnia,ezért nem voltak segítségükkel mellette,így perében egyedül kellett védekeznie.Ma is sokan élnek testi vonatkozásban hiányos,nehéz körülmények között beszűkült, kapcsoltok nélküli világban,lelkileg-szellemileg legyengülve.
Mielőtt környezetünket vádolnánk,nézzük:Mit tanulhatunk meg Pál apostoltól?Bár a rómaiak börtönében van,magát mégis a Krisztus foglyának tekinti,mert megragadta őt az Isten szeretete.Ebből a szemléletből,a nehéz,nélkülözésekkel teljes körülmények között is aktív élet következik.A börtön hűvös,ráadásul közeledik a tél.Pál mindent megtesz azért,hogy megkaphassa Troászban maradt köpönyegét. Ne csak várjuk a segítséget,hanem mi is felelősen tegyünk meg minden tőlünk telhetőt megélhetésünkért,testi szükségeink mértékletes biztosításáért. - Bár as börtön négy fala közé, magányosságra van kényszerítve,mégis mindent megtesz azért,hogy ne maradjon egyedül. Levelet ír,magához hívja munkatársait,

Timóteust,és kéri,hogy hozza magával Márkot is.A közösséget,a szeretetet nem csak vágyni kell,hanem magunknak is mindent meg kell tennünk, hogy maradjanak,sőt bővüljenek horizontális kapcsolataink.Milyen nagyszerű lehetőség most a gyülekezetben énekelni,ünnepelni! - A magányosság ellen is fontos gyógyszer a lelki-szellemi táplálék.Ezért kérte Timóteust,hogy hozza magával a pergameneket és a könyveket.Napjainkban sokkal több lehetőségünk van - még ha a lakást valamiért nem tudjuk elhagyni,akkor is - arra, hogy könyvek,rádió,televízió,internet,gyülekezeti újság,Biblia, énekeskönyv által lelki táplálékhoz jussunk.gyakoroljuk magunkat ezekben!Bátorítsuk a magányosságra,elhagyatottságra panaszkodókat is a segítség létező,elérhető formáinak megragadására! - Mindezek között vagy ellenére csodálatos az,ha az apostolhoz hasonlóan mi is meg tudjuk vallani életünk tapasztalataként:" de az Úr mellém állt. " Megszabadított és meg is fog szabadítani és bevisz az Ő mennyei országába.megerősít,hogy elvégezzük küldetésünket,

és általunk sokan meghallják a testté lett isteni szeretet örömhírét - Az ünnepre készülve mit tegyünk és mire buzdítsunk másokat is?Tegyünk meg mindent a karácsony szép megéléséért,de ezen túl törekedjünk a karácsony lényegének megtapasztalására.Ne csak panaszkodjunk, vádaskodjunk,keseregjünk magányosságunkban a hiányosságok érzése miatt.Vegyük komolyan,hogy testi,közösségi,lelki hiányérzetünk kialakulásának megelőzéséért és gyógyításáért nekünk magunknak is tennünk kell.Engedjük,hogy Isten szeretete megragadhassa szívünket, gondolatainkat,és belülről átformálhassa életünket.Keressük, gyakoroljuk, építsük a közösséget az Úrral és népével,a gyülekezettel! Valljuk meg élet- és hittapasztalatunkat mások lelki segítésére is! Püski Lajos a szerző a Debreceni-Nagyerdei lelkipásztor