Félelmek - Az Úr az én Világosságom,és Üdvösségem:Kitől féljek?Az Úr az én életemnek erőssége:Kitől féljek? Zsoltárok 27,1
Az est megnöveli a félelmet.Van valami titkos nehéz befolyása a ránk boruló éjszakának.Éjjel jobban ránk ülnek gongjaink,súlyosabbak a szívünket foglalkoztató kérdések.
Betegség,távol lévő kedveseink nehéz helyzete,emberek rossz indulata, anyagi bajok,a jövő aggodalma jobban ránk nehezedik,ha közeleg az éj,és segít elűzni az álmot a szemeinkről.Hol a segítség?Nem az altató-tablettákban,hanem abban a diadalmas hitben,mely fel tud kiáltani a szorongattatások között a zsoltáríróval:"Az Úr az én Világosságom,és Üdvösségem:Kitől féljek?Az Úr az én életemnek erőssége:Kitől remegjek?Persze nem elég ezt olvasnunk a 27.zsoltárból és nem elég,hogy utána mondjuk Isten emberének felséges hitvallását.Valami még kell ide,amit nem adhatunk meg magunknak:A kegyelem munkája ez,mely kiönti szívünkbe ennek az örvendező hitnek élő reménységét. De Isten kész megadni,hiszen azt akarja,hogy minden ember
üdvözüljön, - tehát fel akarja bennünk gyújtani ennek a győzedelmes hitnek szövétnekét.Mit tegyünk?Kérjük!De nagyon alázatosan,nagyon kitartóan,az Istennek engedelmeskedés vigyázó készségével,az utunkat álló test és világ félretételével.És jönni fog a kegyelem válasza és eltűnnek félelmeink.
Atyám,nem bocsátlak el Téged,míg meg nem áldasz engem?Míg meg nem győzöl a felől,hogy nekem is szabad kérnem és várnom ezt az ujjongó hitet.Ó,add nekem,végtelen irgalmadból,hogy felszabaduljak a meg-meglepő félelmek gyötrő kínjaitól.Adj lelkemnek szárnyakat,hogy tudjak repülni a magasságba és maradjanak lent a megkötöző, hiábavaló gondok.Íme átadom Néked,ó örökkévaló Isten,lelkem minden terhét.Vedd le rólam azok nyomasztó súlyát.Rád bízom a jelent és a jövendőt:Legyen minden szent akaratod szerint és mindenekelőtt bennem legye úgy minden,ahogyan látni kívánok,és mindezek mellett megkönnyebbedett szívvel várhassam Tőled az új erőkre segítő áldott jó éjszakát,a Jézusért,Ámen.
Az est megnöveli a félelmet.Van valami titkos nehéz befolyása a ránk boruló éjszakának.Éjjel jobban ránk ülnek gongjaink,súlyosabbak a szívünket foglalkoztató kérdések.
Betegség,távol lévő kedveseink nehéz helyzete,emberek rossz indulata, anyagi bajok,a jövő aggodalma jobban ránk nehezedik,ha közeleg az éj,és segít elűzni az álmot a szemeinkről.Hol a segítség?Nem az altató-tablettákban,hanem abban a diadalmas hitben,mely fel tud kiáltani a szorongattatások között a zsoltáríróval:"Az Úr az én Világosságom,és Üdvösségem:Kitől féljek?Az Úr az én életemnek erőssége:Kitől remegjek?Persze nem elég ezt olvasnunk a 27.zsoltárból és nem elég,hogy utána mondjuk Isten emberének felséges hitvallását.Valami még kell ide,amit nem adhatunk meg magunknak:A kegyelem munkája ez,mely kiönti szívünkbe ennek az örvendező hitnek élő reménységét. De Isten kész megadni,hiszen azt akarja,hogy minden ember
Atyám,nem bocsátlak el Téged,míg meg nem áldasz engem?Míg meg nem győzöl a felől,hogy nekem is szabad kérnem és várnom ezt az ujjongó hitet.Ó,add nekem,végtelen irgalmadból,hogy felszabaduljak a meg-meglepő félelmek gyötrő kínjaitól.Adj lelkemnek szárnyakat,hogy tudjak repülni a magasságba és maradjanak lent a megkötöző, hiábavaló gondok.Íme átadom Néked,ó örökkévaló Isten,lelkem minden terhét.Vedd le rólam azok nyomasztó súlyát.Rád bízom a jelent és a jövendőt:Legyen minden szent akaratod szerint és mindenekelőtt bennem legye úgy minden,ahogyan látni kívánok,és mindezek mellett megkönnyebbedett szívvel várhassam Tőled az új erőkre segítő áldott jó éjszakát,a Jézusért,Ámen.