Reménységgel várjuk - Ha pedig azt reméljük,amit nem látunk,akkor állhatatossággal várjuk.Róma 8,25
Ezt a szakaszt azzal kezdi az apostol,hogy a teremtett világ szenved,sóhajtozik és nyög.Miért?Mert Isten ránk bízta a világot(a teremtést),hogy az ember művelje és őrizze,ehelyett azonban inkább kiraboljuk és tönkretesszük.Írtjuk az erdőket,ezzel mérhetetlen kárt okozva önmagunknak,pusztítjuk az állat- és növényvilágot,mérgezzük a vizet és a levegőt,közben nem tudunk gátat vetni az éhezésnek és betegségeknek,nem tudunk véget vetni a háborúknak...Ha csak ezt látjuk,minden okunk megvan a kétségbeesésre.
Isten gyermeki is szenvednek .Nekik is ugyanannyi bajt okoz mindez,mint másoknak,és ők még a mások nyomorúsága miatt is szenvednek,együtt sírnak a sírókkal.
Nekik azonban van reménységük.Tudják,hogy ez a világ elmúlik,de Isten készíti az új teremtést.Annak a zsengéi ők maguk is.Isten már elkezdte nagy helyreállító munkáját,s megígérte,hogy mindent újjátesz majd.Isten nem mondott le az Ellene fellázadt világról.
Aki az új teremtés reménységével él,aki várja a megígért jövőt,túllát a jelen nyomorúságain,készül Jézus Krisztus dicsőséges második eljövetelére,annak ez már a jelen szenvedései közt is nyugalmat, derűt, biztonságot ad.
Ezért Isten gyermekei nem csüggednek el,hanem helyt állnak a jelen feladatai között.Igyekeznek enyhíteni a szenvedéseket,és segíteni másokat is,hogy lássanak túl a sok nyomorúságon,higgyenek Jézusban.Nem ők akarják megváltania világot,hanem a világ Megváltójára irányítják a figyelmet,s az Ő megváltottjaiként igyekeznek élni.Bizonyosak abban,hogy Isten minden ígérete teljesedni fog.
Ezt a szakaszt azzal kezdi az apostol,hogy a teremtett világ szenved,sóhajtozik és nyög.Miért?Mert Isten ránk bízta a világot(a teremtést),hogy az ember művelje és őrizze,ehelyett azonban inkább kiraboljuk és tönkretesszük.Írtjuk az erdőket,ezzel mérhetetlen kárt okozva önmagunknak,pusztítjuk az állat- és növényvilágot,mérgezzük a vizet és a levegőt,közben nem tudunk gátat vetni az éhezésnek és betegségeknek,nem tudunk véget vetni a háborúknak...Ha csak ezt látjuk,minden okunk megvan a kétségbeesésre.
Isten gyermeki is szenvednek .Nekik is ugyanannyi bajt okoz mindez,mint másoknak,és ők még a mások nyomorúsága miatt is szenvednek,együtt sírnak a sírókkal.
Aki az új teremtés reménységével él,aki várja a megígért jövőt,túllát a jelen nyomorúságain,készül Jézus Krisztus dicsőséges második eljövetelére,annak ez már a jelen szenvedései közt is nyugalmat, derűt, biztonságot ad.
Ezért Isten gyermekei nem csüggednek el,hanem helyt állnak a jelen feladatai között.Igyekeznek enyhíteni a szenvedéseket,és segíteni másokat is,hogy lássanak túl a sok nyomorúságon,higgyenek Jézusban.Nem ők akarják megváltania világot,hanem a világ Megváltójára irányítják a figyelmet,s az Ő megváltottjaiként igyekeznek élni.Bizonyosak abban,hogy Isten minden ígérete teljesedni fog.