Nem rója fel - A szeretet...nem rója fel a rosszat. 1Korinthus 13,4-5
Mindnyájunkat érnek sérelmek.Akarva-akaratlanul bántjuk egymást. Olyan ez,mintha egy kis (néha nagyobb)követ dobnánk egymáshoz. Rosszulesik,fáj,esetleg maradandó sérülést is okoz.Hogyan fogadjuk a sértést,bántást?
Vannak akik azonnal visszadobják a követ.Ők nem hagynak megtorlás nélkül semmilyen sérelmet.Általában nagyobbat ütnek vissza,mint amekkorát kaptak,nagyobb kő repül,mint ami őket érte. És így tartják helyesnek,kölcsönkenyér visszajár,ha megdobnak kővel,dobd vissza mennykővel - mondogatják.A történelem olyan háborúk sora,amelyek gyakran így robbantak ki.
A félénkebb,csendesebb emberek elteszik emlékbe ezeket a köveket. Egész gyűjteményünk van már és évek,évtizedek múlva is számon tartják.hogy kitől mit szenvedtek el.Ők nem állnak bosszút,de tartják a haragot,és ez sok keserűséget halmoz fel a szívünkben.Gondosan felróják,emlékezetbe vésik a sérelmeket.
Mai Igénk azt mondja,van egy harmadik lehetőség is:A szeretet nem rója fel a rosszat.Van,aki nem dobja vissza,és nem is tartja számon.Miért?Mert nem ér rá,feladata,küldetése van,és tudja,hogy menet közben kap az ember ütéseket,de azokon túl kell tenni magát,fontosabb dolga van,mint a sérelmeivel foglalkozni.
Sőt:Van,akinek arra is van ereje,hogy a gonoszra jóval válaszoljon.Neki is fáj,ha megdobták,de telik arra,hogy jóval viszonozza a rosszat is. Mentegeti még az ellenségét is.Jézus a kereszten ezt tette.Az tudja az Ő példáját követni,aki rádöbbent,hogy ő is megdobálta Jézust,de őérte is imádkozott,amikor haldoklott.S kinek megbocsáttattak a bűnei,az tud megbocsátani másoknak.Ez nem csupán az értelem belátása,végképp nem az érzelmek feladata,mert lehet,hogy így is fáj a sérelem,ez az akarat döntése.És nagy felszabaduláshoz és békességhez vezet.
Mindnyájunkat érnek sérelmek.Akarva-akaratlanul bántjuk egymást. Olyan ez,mintha egy kis (néha nagyobb)követ dobnánk egymáshoz. Rosszulesik,fáj,esetleg maradandó sérülést is okoz.Hogyan fogadjuk a sértést,bántást?
Vannak akik azonnal visszadobják a követ.Ők nem hagynak megtorlás nélkül semmilyen sérelmet.Általában nagyobbat ütnek vissza,mint amekkorát kaptak,nagyobb kő repül,mint ami őket érte. És így tartják helyesnek,kölcsönkenyér visszajár,ha megdobnak kővel,dobd vissza mennykővel - mondogatják.A történelem olyan háborúk sora,amelyek gyakran így robbantak ki.
A félénkebb,csendesebb emberek elteszik emlékbe ezeket a köveket. Egész gyűjteményünk van már és évek,évtizedek múlva is számon tartják.hogy kitől mit szenvedtek el.Ők nem állnak bosszút,de tartják a haragot,és ez sok keserűséget halmoz fel a szívünkben.Gondosan felróják,emlékezetbe vésik a sérelmeket.
Sőt:Van,akinek arra is van ereje,hogy a gonoszra jóval válaszoljon.Neki is fáj,ha megdobták,de telik arra,hogy jóval viszonozza a rosszat is. Mentegeti még az ellenségét is.Jézus a kereszten ezt tette.Az tudja az Ő példáját követni,aki rádöbbent,hogy ő is megdobálta Jézust,de őérte is imádkozott,amikor haldoklott.S kinek megbocsáttattak a bűnei,az tud megbocsátani másoknak.Ez nem csupán az értelem belátása,végképp nem az érzelmek feladata,mert lehet,hogy így is fáj a sérelem,ez az akarat döntése.És nagy felszabaduláshoz és békességhez vezet.