Fogódzó a viharban - Én hiszek az Istennek,hogy úgy lesz,ahogyan nekem megmondta. Apostolok Cselekedetei 27,25
Pál apostol,hogy megmeneküljön népe vezetőinek halálos gyűlöletétől,a császárhoz fellebbezett.Ezért mint foglyot Rómába kellett szállítani.Nem hallgattak rá,hogy kicsit később induljanak el,így ilyen viharba kerültek,hogy kétheti hánykolódás után "elveszett megmenekülésünk minden reménye."
Ekkor megszólalt a fogoly Pál:"Bizakodjatok,mert egy lélek sem vész el közületek,csak a hajó."Honnan veszi ezt?Isten azt mondta neki:"A császár elé kell állnod,és Isten neked ajándékozta mindazokat,akik veled vannak a hajón...Én hiszek az Istennek,hogy úgy lesz,ahogyan nekem megmondta.Egy szigetre kell kivetődnünk."Nem tudták,hova sodródtak,végül Málta szigetére kerültek,s megmenekültek.
Ez a hívők szerepe a világban.Ők mindig kapcsolatban maradnak Krisztussal.
Krisztus szól hozzájuk az igén keresztül,s ők értik,amit mond.Nemcsak értik hanem biztosra veszik,hogy ez az ige igaz,hittel megkapaszkodnak benne,s így tudják a többiekben is tartani a lelket.Nem szégyellik az igét vállalni mások előtt sem.De Pál közben észrevette,hogy a matrózok meg akarnak szökni,és megakadályozta ezt.Gondja volt arra is,hogy egyenek az emberek,mert az úszáshoz erő kell,s maga adott jó példát erre.Ő fogolyként is Krisztus szolgája volt - mindenki javára.Nincs identitászavara,a gyilkos viharban is hivatása magaslatán áll.Két lábbal ebben a világban,de nem e világból való erőkkel tud szolgálni másoknak.
Nem sértődött meg,hogy először nem hallgattak rá,nem volt közönyös,hogy neki már üdvössége van,a többi elveszhet,nem szégyellte a Krisztus evangéliumát,de tudott egészen gyakorlati segítséget is adni.
Így használhat-e minket is Urunk azok javára,akik közt élünk?
Pál apostol,hogy megmeneküljön népe vezetőinek halálos gyűlöletétől,a császárhoz fellebbezett.Ezért mint foglyot Rómába kellett szállítani.Nem hallgattak rá,hogy kicsit később induljanak el,így ilyen viharba kerültek,hogy kétheti hánykolódás után "elveszett megmenekülésünk minden reménye."
Ekkor megszólalt a fogoly Pál:"Bizakodjatok,mert egy lélek sem vész el közületek,csak a hajó."Honnan veszi ezt?Isten azt mondta neki:"A császár elé kell állnod,és Isten neked ajándékozta mindazokat,akik veled vannak a hajón...Én hiszek az Istennek,hogy úgy lesz,ahogyan nekem megmondta.Egy szigetre kell kivetődnünk."Nem tudták,hova sodródtak,végül Málta szigetére kerültek,s megmenekültek.
Ez a hívők szerepe a világban.Ők mindig kapcsolatban maradnak Krisztussal.
Nem sértődött meg,hogy először nem hallgattak rá,nem volt közönyös,hogy neki már üdvössége van,a többi elveszhet,nem szégyellte a Krisztus evangéliumát,de tudott egészen gyakorlati segítséget is adni.
Így használhat-e minket is Urunk azok javára,akik közt élünk?