Hazaértem... Igy kell legyen .. a szó igazi értelmében.. 41 nap testet lelket szellemet igénybe vevő küzdelem után megérkeztem. Épp 4 hete ...és már vágyakozással gondolok vissza.. bár melyik időre ... szakaszra .. nem emlékezve semmi nehézségre. Olyan emlékezetes 6 hét az életemből amelyre nem volt példa..Soha ilyen erőpróbának nem volt kitéve testem lelkem szellemem... erőm akaratom kitartásom .Hogy ez mennyire igy van, bizton állitom csak az tudja aki megjárta a Caminót...... Az Út so
Archívum
|
vasárnap, 2013. szeptember 8. 07:50
Reményik Sándor "Csak Így"
Csak így-de véghetetlenűl. Csak így-de mindig jobban. Ilyen messziről és ilyen egyedül- És ilyen fájdalomban. Csak így-de múlhatatlanúl, Csak így-de mindig szebben. A "száraz levél" zenélni tanul Mikor hajára lebben. hétfő, 2013. szeptember 2. 00:15
Reményik Sándor
Egy lélek állt... Egy lélek állt az Isten közelébe' S az örök napsugárban reszketett És fázva félt, Mert érezte, hogy vonzza már a föld, És keserűn kelt ajkán a "miért", Mikor az Isten intett neki: "Készülj! Valaki ott lenn meg akar születni, Neked szőtték e színes porhüvelyt: Pici kezeket, pici lábakat; És most hiába, le kell szállanod, Öröktől fogva te vagy kiszemelve, Hogy e testet betöltsd, Mint bor a kelyhet, ampolnát a láng. Menj és ne kérdezz, ennek meg kell lenni!" S szólt a lélek: "Én nem akarok menni! Én boldog vagyok Veled, Istenem; Mit vétettem, hogy egedből kivetsz? Mit vétettem, hogy le kell szállanom, S elhagynom búsan és reménytelen Az angyalokat, testvéreimet? Mit vétettem, hogy le kell szállanom, S felöltenem a gyötrő Nessus-inget, A meghasonlás örök köntösét, A nekem szabott hitvány rongy-ruhát? Ki bor vagyok: a Végtelennek vére, S láng, mely üveg alól is égig ér: Mit vétettem, hogy bezársz engemet Kehelybe, amely megrozsdásodik, S ampolnába, mely romlandó cserép?!" És szólt az Isten szigorún: "Elég! A törvény ellen nincsen lázadás! Ha milliók mentek panasztalan, Talán te légy kivétel? Mint a fiókát az atyamadár: Kivetlek. Tanulj meg jobban repülni, S jobban becsülni meg az örök fészket!" S az Ige alatt meggörnyedt a lélek. Szomorún indult a kapu felé, De onnan visszafordult: "Ó Uram, Egy vágyam, egy utolsó volna még; Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt, Szerettük egymást véghetetlenül, Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet, Szeretném viszontlátni odalenn, Ha csak egy percre, ha csak mint egy álmot." S felelt az Úr: "Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod." csütörtök, 2013. április 18. 17:36
Eljön-e a nap..
Ruder Jana, Naponta vétkezem, amikor létezésedbe elmerülve a hideg csend rakódik rám, lelked ölelése melegít csupán, s magamba szívom hajadnak sosem érzett illatát. Homlokod mélyedéseibe feledkezve, egy üvegdarabon át, engem szótlanság ural. Te a világ gondjaira figyelsz elmélyülten, bőrödbe mártott ujjakkal. Az óramutatók haladnak észrevétlen... nem is érzem, miközben bolyong tekintetem arcéleden. Ezernyi gondolat rohan velem, roskadó múlt, fázós jelen - Önmagamtól kérdezem, eljön-e majd a nap, amikor ráncosodó kezemet a tiéden megpihentethetem? csütörtök, 2013. április 11. 07:49
József Attila: Ringató
Holott náddal ringat, holott csobogással, kékellő derűvel, tavi csókolással. Lehet, hogy szerelme földerül majd mással, de az is ringassa ilyen ringatással. 1928 tavasza...Szeretettel MINDENKINEK kedd, 2013. április 9. 22:59
Utassy József
Fákat altat a szél Fákat altat a szél, álmos lombú fákat. S én most ébredek rá: nagyon szerethetlek, ha már a sálam is integet utánad.
|