(1631, Lübeck - 1690, Regensburg)

Apja és fivérei is festők voltak. 1655-ben Itáliába indult tanulmányútra. Bécsben kanonok bátyja révén megismerkedett Nádasdy Ferenccel, aki Magyarországra hívta. Itt készült arcképei közül Nádasdy és felesége, valamint Esterházy Pál képmása maradt fenn. Leginkább a spanyol udvari arcképfestészet hagyományát követte.

Lorettoban és Győrben oltárképeket festett. 1959-ben Nádasdy ajánlólevelével Itáliába utazott, ahol megbízásból lefestette a tudós jezsuita Athanasius Kirchert. Kircher közvetítésével jutott VII. Sándor pápa arcképmegrendeléséhez. Sienai, firenzei és velencei arcképfestői tevékenység után 1664-ben tér vissza Németországba, ahol megnősült és feleségével, Anna Catharina Fischer festőnővel 1670-ig Nürnbergben élt. Arcképeket festett az ansbachi őrgrófok és a bécsi udvar számára.