Küküllőmenti táncok és népdalok
30 videó - 2012
Küküllő mente a a Kis-Küküllő völgyének a torkolattól a Székelyföld határáig húzódó szakasza, illetve ennek környező vidéke. Egyik része Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Dicsőszentmárton és Balavásár központokkal és vásáros helyekkel, valamint majdnem 40 magyarlakta faluval a Vízmellék nevet viseli.
A Küküllő mentéhez hasonló néprajzi sajátságai vannak a Maros és a Kis-Küküllő közt a Forrói, Szárazvám és Ózdi patakok völgyében fekvő mintegy 15 falunak, melyek egykor Alsó-Fehér megye területére estek. A Küküllő mente Erdély legkorábban magyarok által benépesített vidékei közé tartozik (10–11 sz.). Küküllő-mente a legdélebbi, peremhelyzetű magyar táncdialektus, mely máig megőrizte régies jegyeit nemcsak a férfitáncokban (pontozó, lassú pontozó), hanem a páros táncokban (öreges forduló) is, sőt az Erdélyben ritka énekes női körtáncot is szinte csak itt találjuk meg. A vegyes falvak magyar és román népe mindenütt megőrizte sajátos tánctípusait annak ellenére, hogy a régies kereteket megtartó táncéletben, a közös nyári táncokban a két nép olyan szoros együttélése érvényesült, amilyenre más vidékekről nem ismerünk példát. A vidék reprezentatív cikluskezdő férfitáncát, a pontozót (magyaros, verbunk, csűrdöngölő, figurázó) rögtönzött egyéni, valamint csoportos egyöntetű formában is táncolják. Tempója gyors, dallamkincse csekély (4-5 dallam), a tánc előadásmódjára a szűk, apró, dinamikus mozgások, s szilaj darabosság, szaggatottság a jellemző. A táncban a figurázó lábmotívumok és a csapásolások mértéktartó egyensúlya érvényesül. A lassú pontozó (ritka pontozó, régies, vénes, szegényes) a vidék nyugati és középső részén fordul elő, az idős nemzedék alkalmi táncaként egyéni vagy kettős formában, a sűrű pontozó után. A leánykörtáncot (leányos, kapcsos, karikázás) énekszóra, derékon összefogódzva járják a táncszünetekben, a lakodalom előmulatságán, a fonóban vagy pedig a táncmulatságokban hangszeres zenére a pontozó férfitánc kíséreteként. Páros táncaik régi, legegyszerűbb forgós – az új nemzeti táncstílus által még kevésbé érintett – típusához a régi táncdallamok sokasága kapcsolódik. A régi lassú, öreges, forduló vagy cigányos elnevezésű, szinte csak fenthangsúlyos forgásokból álló páros tánchoz fokozatosan kapcsolódott a csárdás név is, mely műzenei és új stílusú dallamkinccsel társulva csak az első világháború körüli időktől terjedt el, de még anélkül, hogy a régibb névanyagot kiszorította, s a táncot gyökeresen átalakította volna. "Ha úgy akarad, hagy szeressen" Küküllő menti táncok Bíborka Néptáncegyüttes - Küküllőmenti táncok Eger, Lajtha-35 Dunántúli ugrós (5) Eger, Lajtha-35 Vajdaszentiványi (11) EnoMinFest I. : Borostyan - Kukullomenti tancok Galagonya-Árendás : Küküllő menti táncok Halas Táncegyüttes - Küküllőmenti legényes Haranglábi (Kis-Küküllő mente) magyar táncok. Hungarian folk dances from Haranglab Haranglábi (Kis-Küküllő mente) román táncok. „Ha úgy akarad, hagy szeressen" - Küküllő mente (Szökős NTE) KENDI CSILLAGOK KÜKÜLLŐMENTI TÁNC KÖKÉNYES NÉPTÁNCCSOPORT - Küküllőmenti román táncok Kendi Csillagok Küküllőmenti tánc Ákosfalván 1 Kendi Csillagok Küküllőmenti tánc Ákosfalván 2 Kendi Csillagok Küküllőmenti tánc Ákosfalván 3 Kiöntött a Kis-Küküllő - népdal Kis-Kökényes - Kis-Küküllő-menti táncok Küküllő-menti táncok Küküllőmenti - Vasárnapi Mulatság Küküllőmenti Dallamok - Kiöntött a Kis-Küküllő Küküllőmenti karikázó Küküllőmenti szegényes és pontozó Küküllőmenti táncok Lajtha László Néptáncegyüttes Eger - Küküllőmenti táncok Magos Zenekar-Küküllőmenti csárdás és szökős Magyarszentbenedeki táncok - 1999 Maros-Küküllőmenti népzene Quick-sort with Hungarian (Küküllőmenti legényes) folk dance Szebeni Zsolt - Szebeni Edit: Küküllőmenti táncok TÉKA zenekar: Öreges pontozó - küküllőmenti |
"Ha úgy akarad, hagy szeressen" Küküllő menti táncokA videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez youtube.com videó. Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide « Előző
|