5 videó
Ételed legyen orvosságod, orvosságod ételed! - film az egészséges táplálkozásról. Egy fim arról, hogy igenis számít mit eszel. Egy film arról, hogy amit eszel, azzá leszel…
James Colquhoun és Laurentine Ten Bosch dokumentumfilmje arról, hogy a világ kormányai és az élelmiszeripari gigacégek a tömegtájékoztatás eszközeivel hogyan befolyásolnak minket a táplálkozási szokásainkban. A film alkotói arról kívánnak meggyőzni, hogy rengeteg pénzt és szenvedést spórolhatunk meg, ha a megfelelő, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozással megelőzzük a betegségeinket… Az oktatás és a tájékoztatás a legfontosabb feladat, de a valós információk hiányában ebben a világban erre esélyünk sincs. Elgondolkodtató film, ami nagyon fontos kérdéseket feszeget.A test öngyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, amit a helyes táplálkozással tudunk erősíteni, fenntartani. Hippokratészi orvoslás, erre az állításra épült, ez volt a modern orvoslás alapja. A mai napig Hippokratész esküt teszik le az orvosok, viszont nem rendelkeznek táplálkozás-élettani ismeretekkel. A betegségek jelentős része, a helytelen táplálkozásból fakad, mert a szervezetünk legyengül, elveszíti a védekező képességét. Erre a mai orvoslásnak a válasza „vegyél be egy tablettát”, amivel csökkenteni lehet a tüneteket. A tüneteket jelzések a szervezetünk részéről, hogy baj van. Ezeket elnyomni, vagy nem figyelni rájuk olyan, mint letakarni az üzemanyag fogyást jelző lámpát. Ennek eredménye, hogy már csak akkor kezdünk el foglalkozni betegségeinkkel, amikor már majdnem késő és az orvostudomány már lehetetten.
Ma már az egyik legnagyobb iparággá nőtte ki magát a „betegségipar”. Az Ő fogyasztójuk a beteg ember. Gazdaságilag ellenérdekeltek, a gyógyszerek, beavatkozások, kezelések nélküli egészséges életformában, ezért nem is támogatják. Sokat lehet ezek sötét oldaláról beszélni, vagy dönthetünk úgy, hogy naivan el hisszük, mindent a mi érdekünkben tesznek. Mindig, amikor 2 választás között gondolkodunk (orvossággal vagy anélkül) tudnunk kell, hogy legalább 1 lehetőség van még. Ez a film erről a harmadik lehetőségről szól: táplálkozzál egészségesen és nem fogsz megbetegedni.
Érdemes rászánni az időt!
Mintha két malomban őrölnénk. A pangasiushívők szerint a vietnami cápaharcsa húsa "tömör, omlós és hófehér", szinte szálkamentes, és "nincs az a kellemetlen halszaga, mint általában a hazai halaknak". A Mindmegette.hu receptportál "mesterszakácsai" szerint a pangasius "fehérhúsú csodahal", ami "gyerekeknek is ideális".
Szerintem meg büdös, vizenyős ragacs. Nem hal, hanem halipari termék. Annak pedig, aki gyerekeknek ajánlja, büntetésből százszor végig kellene néznie a két hamburgi újságíró (Michael Höft és Christian Jentzsch) A pangasiushazugság (Die Pangasius-Lüge) című horrorfilmjét.
A Mekong-delta partvidékén folyó "tenyésztés" minden képzeletet felülmúl. A szűk halketrecekben (állati és emberi ürülékek között) hatvan-nyolcvan cápaharcsa vergődik egy négyzetméteren. Az állatokat döghússal, dél-amerikai csontliszttel, génmanipulált táppal, szójahulladékkal, szerves szeméttel etetik. Egy pangasiushoz képest a tápos csirke fejedelmi ínyenc. A halakat antibiotikummal tömik, nehogy elpusztuljanak a fertőzött vízben, és kínai injekciókkal kezelik.
Felfedezték, hogy ha az ivarérett példányokat terhes nők vizeletéből kivont hormonnal oltják be, akkor a hal négyszer gyorsabban növekszik, mint természetes környezetében. Az olcsó hal mohó vámszedőinek ez sem elég: a feldolgozás előtt foszfáttal etetik az állatokat, a foszfát ugyanis megköti a vizet, így húszszázalékos súlynövekedés is elérhető fagyasztáskor. Nem árt tehát észben tartani, hogy olcsó halnak híg a leve: ha 1200 forintért vesszük a fagyasztott filé kilóját, akkor 240 forintért vizet vettünk.
Igaz, vietnami vizet. A délkelet-ázsiaiország 2010-ben másfél millió tonna pangasiust exportált. (A kivitel tíz év alatt a hetvenszeresére növekedett.) Mivel a hal az Egyesült Államokban már 2003-ban tiltólistára került - igaz, azonnal elkezdték catfish néven exportálni -, s 2007-ben a WWF, vagyis a Természetvédelmi Világalap is bojkottálta, az új csapásirány Közép-Európa lett. Három éve még azt sem tudtuk, mi az, ma már a balatoni hekksütők is ezt árulják, hiszen olcsóbb, mint a csacsihal.
Ráadásul a pangasius "ásványi-anyag-"és baktériumtartalma sokkal magasabb, mint gondolnánk. Gyerekeknek nem, de kalandvágyóknak melegen ajánljuk. Míg egy balatoni fogas legfeljebb omega-3 zsírsavat, zsírban és vízben oldódó vitaminokat tartalmaz, addig a vietnami cápaharcsában jó eséllyel találhatunk arzént, nehézfémeket, klórvegyületeket, hexaklórbenzolt, poliklórozott bifenileket és más csemegéket.
Aki allergiára vágyik, megkaphatja a trifluralin nevű vegyszert vagy a klóramfenikol antibiotikumot, aki liszteriózisra (bár ez halálos is lehet), annak javasolhatjuk a jól csengő listeria monocytogenes baktériumot. Elvégre a Mekong mégiscsak a bolygó legfertőzöttebb folyója volna, károsanyag-tartalma senkiben sem hagyhat hiányérzetet. Én az ivermectin nevű rovarölő szerrel tálalt pangasiusfilét választanám, praktikusnak tűnik, hiszen nemcsak "hófehér, szálkamentes és olcsó", de egyből kiirtaná a tetveimet is.
Akinek ez a választék sem meggyőző, kattintson rá a Kétes Áruk.hu nevű honlapra, ott 165, pangasiusra vonatkozó élelmiszer-riasztást talál (többnyire laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva). Aki pedig ezek után is fagyasztott vietnami cápaharcsát vesz, annak csak annyit mondhatunk: jó étvágyat! Bátorsága előtt megemeljük a kalapunkat.
Vinkó József
Köszönjük a forditást és a cikket,betettem az "amit eszel azzá leszel csoportba.
Utólagos engedelmeddel.