25 videó
Nívódíjas klarinét és tárogatós előadóművész a Magyar Rádió és Televízió szólistája.
Budapesten születtem.
Zenei tanulmányaim először hegedűn kezdődött, majd később klarinéton és tárogatón fojtatódott.
Mint hivatásos előadóművész 1968-óta a legrangosabb zenekarok és együttesek szólistájaként,Budapest és a világ legnívósabb éttermeiben mulatóiban játszom.1970-től 1971-ig a Honvéd Művészegyüttes népi zenekarának, 1971-től 1984-ig pedig a Duna Művészegyüttes népi zenekarának szóló klarinétosa és tárogatósa voltam. Az együttessel szinte a világ valamennyi országában felléptünk hatalmas sikereket aratva. 1984-ben meghívást kaptam a világhírű Ibusz Gulyásparti zenekarában ahol később a zenekar művészeti vezetője lettem. Tagja és szólistája voltam a Száztagú Cigányzenekar 1992-től - 1994-ig.Alapító tagja vagyok a Magyar Nemzeti Cigányzenekarnak.1989 -ben az Országos Rendező Iroda NÍVÓDÍJ- ban részesített.A Magyar Rádióban 1971-óta készítek rendszeresen felvételeket és 1981-ben az év legjobb felvételének minősítették a "Kalotaszegi táncok"-c.felvételemet! Pályám során különböző zenekarokkal számtalan hanglemezt készítettem és rendszeres szereplője vagyok a Magyar Televízió népzenei műsorainak is. Az idegenforgalmi szezonban Budapesten a Hajógyári szigeten lévő Szekér csárdában lépek fel a világhírű Lugosi Band szólistájaként. Ezenkívűl fesztiválokon, idegenforgalmi rendezvényeken, turisztikai bemutatókon, falunapokon és más ünnepi eseményeken is rendszeresen részt veszek.
Lugosi Tibor tárogató
A kuruc szabadságharc (1704 - 1711) vezére, II. Rákóczi Ferenc és híveinek panaszos hangú, párbeszédes búcsúéneke. (A kesergő a hallgató nótához hasonló szerkezetű, hangszeres zenemű a 18. sz. elejéről, szövegét tekintve pedig panaszos hangú.Rákóczi kesergője a vele rokon Rákóczi-nótával együtt valószínűleg közvetlenül a kuruc szabadságharc után keletkezett, e kettő keveredett egymással, maga a Rákóczi kesergője több változatban maradt fenn a szájhagyományban. A legépebb változatot Nagyszalontán és Nagyecseden jegyezték le: az egyik szöveget Arany János rögzítette és küldte közlésre Thaly Kálmánnak, a másikhoz Kodály Zoltán gyűjtötte a dallamot. Néhány töredéket nem számítva, a teljesebb változatok kevéssé térnek el egymástól: a versszakok sorrendje nem azonos ugyan, de az első általában megmarad ( Hallgassátok meg, magyarok, amit beszélek!)