5 videó - 1922
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 között augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – almanach formában – újraindították az Újholdat. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Emléktábla a ház falán
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.
Ekhnáton jegyzeteiből
Valamit mégis kéne tennem,
valamit a gyötrelem ellen.
Egy istent kellene csinálnom,
ki üljön fent és látva lásson.
A vágy már nem elég,
nekem betonból kell az ég.
Hát lépj vállamra, istenem,
én fölsegítlek. Trónra bukva
támaszkodj majd néhány kerubra.
És fölruházlak én, ne félj,
ne lásson meztelen az éj,
a szenvedést kapcsold nyakadra,
mintha kerek vércsík fakadna,
s az legyen langyos köpenyed:
szerettem növényeidet.
S helyezd el ékszeres szivedben:
hogy igazságra törekedtem.
Ennyi elég is. Mondd ki: jó itt,
és tedd hatalmas funkcióid,
csak ülj és nézz örökkön át.
Már nem halaszthatlak tovább.
1957-1969
Nemes Nagy Ágnes költészete Áprily Lajos nevelő hatását, Babits mély tiszteletét hordozza magában. Gondolatisága a racionalizmus filozófiájához illeszkedik, Pascallal szokták rokonítani. A költőnő hangja mégis egyedülálló és újszerű.
Távol áll tőle a lírai vallomásosság, vagy az impesszionizmus. Jellemzője a tárgyilagosság és a személyesség háttérbe szorításával. Hatása a 70-es években megjelenő költőnemzedékre meghatározó.
Az objektív líra fogalmát ő honosítja meg a magyar irodalomban. Leírásaival festi le a környezetet, melyet a pontos nyelvhasználat tesz erősen képivé. A nominális stíluson mégis átüt a dinamizmus ereje és a költemény lelki tartalma, mely sokféleképpen értelmezhető. Az értelmezési lehetőségek sokfélesége miatt rokon N.N.Á. Költészetével a hermetizmus (hermetizmus: Nehezen érthető, titokzatos költészet, ami a befogadó alkotótevékenységét is igényli.)
A kettős világban – korai költészetének első kötete. Az én, és a világ kettősségének problémái merülnek fel, megérzi pályafutását.
A szárazvillám új költői szakaszt jelent, a személytelen tárgyiasság még erőteljesebben megjelenik.
Pályájának csúcsát és költői kiteljesedését a Napforduló című kötete jelenti, mely 1967-ben jelenik meg. A kötetben több versciklus is szerepel, ami annak tudható be, hogy a költőnő verseskötetei között hosszú idő telt el, és az eltelt évek alatt több alkotói szakaszt is megélt N.N.Á. Az Ekhnáton-ciklust a köteten belül is ki szokták emelni. 7 versből áll, nyitóverse az Ekhnáton jegyzeteiből Ekhnáton a költőnő kedvelt történelmi személye egyiptomi fáraó, aki az egyistenhitet vezette be. (az egyiptomi kultúrához való vonzódása nagyapjától, a legendás utazótól maradt rá.)
Ekhnáton fáraó a modern individum alakja. Funkciója a ciklusban a közvetítés, az ő szemén keresztül látjuk a világot. Mégsem mitikus figura, hanem szimbólum Ekhnáton. Filozófiai gondolatok kimondására, a lét magyarázatára talált a költőnő, a történelmi hős személyében lehetőséget.
A ciklus kiemelkedő alkotása az Ekhnáton jegyzeteiből.
A cím naplószerűségre utal. Ebben a szereplírában Isten keverése, megteremtése áll a középpontban. 20. század alapkérdése, a világ Isten nélküli széttörezedettsége a vers két problémája is.
A Között ciklus verseit is egy bizonytalanság érzés hatja át. A címadó vers, a Között. Zárt képek alkotják a verset (N.N.Á. verseinek képei önmagukban is értelmes egységet alkotnak. Köztük a kapcsolatot az olvasó teremti meg.) Az ég és a föld világ közti tér, a levegő az ember helye. A lírai szubjektum mégsem jelenik meg konkrétan. A lírai én csupán egy szemszög, nézőpont, ahonnan a külső világot érzékeli. Az ember tehát egy kettős lény: földi és transzcendeno tulajdonságokkal rendelkezik.
webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:tdSs8-TDkR4J:www.freeweb.hu/gyzyke/lecke/nna3.doc+ekhnaton+jegyzeteib%C5%91l&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Nemes Nagy Ágnes:
Karácsony
Fehér föld, szürke ég, a láthatáron
narancsszín fények égtek hűvösen.
Pár varjú szállt fejem felett kerengve
s el nem repültek volna űzve sem.
Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.
– S egyszerre, mint gyors, villanó varázs
egy kicsi szó hullott elém: karácsony,
mint koldus kézbe illatos kalács.
Csodáltam. És a számon hála buggyant,
nem láttam többet kósza varjakat:
olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,
s olyan meleg volt, mint a nyári nap.
1937. dec. 25.