17 videó
Kodály zenekari Páva-változatainak témája ma már a régi magyar népzene első számú mintapéldája. Tartalma régi történelmet hordoz, zenéje napjaink magyar ünnepi játékainak szimbóluma. Dallama a legtisztábban képviseli az ősi magyar parasztdal alaptípusát. Ereszkedő melódiája és ötfokúsága számtalan változatban él a magyar népzenében, szomorú és vidám hangulatú népdalokban egyaránt. A páva-dal szövege is mutat eltéréseket változataiban. A dallamával együtt legrégebben rögzített változat szövege a következő:
"Leszállott a páva / Vármegyeházára, / De nem ám a rabok / Szabadulására".
Ady Endre népdal-hivatkozása többrendbelien eltérő indítja versét, így: "Fölszállott a páva a vármegye-házra, / Sok szegény legénynek szabadulására".
Kodály zenekari Páva-variációinak élén ismét más szövegváltozat szerepel, immár három versszak középsőjeként. Íme:
"Röpülj páva röpülj, / Vármegye házára, / A szegény raboknak / szabadulására. / Fölszállott a páva / vármegyeházára, / hej de nem a rabok / szabadulására. Fölszállott a páva, / Vármegye házára, / A szegény raboknak / Szabadulására.
Előbb a szöveg volt nyomtatásban ismert. Ady már 1907-ben idézte saját versének élén, "A magyar Messiások" című ciklusában, a "Vér és arany" című kötetben.
A népdal dallamát (természetesen szövegével együtt ) viszonylag igen későn, csak 1935-ben sikerült megtalálni és felvenni a Somogy megyei Surd községben. A hangfelvételről rövidesen Bartók is, Kodály is lejegyzést készített.
1937-ben, két évvel e népdal fölfedezése után - és az Ady vers után három évtizeddel - Kodály e népdal alapulvételével férfikari műnek komponálja meg Ady forradalmi költeményét.
