Szóalkotás öszvetétel által.


Szóalkotás öszvetétel által.

Lásd erről „A magyar nyelv rendszere" czimű munka 27-d és 28-d §-ait, melyekhez pótlékul ezeket adjuk:

Vannak öszvetett szók, melyek alkatrészei az állati, nevezetesen emberi testnek egymással szoros viszonyban levő részeit jelentik, u. m. fejtető, hajszál, szőrszál, agyvelő,

— 147 —

nyakszirt, hátgerincz, szemszőr, szemhéj, szempilla, szemgolyó, fülczimpa, orrczimpa, állkapocs, szájöböl, szájpadlás, szájgyürü, nyakcsap, nyelvhegy, foghús, mellcsont, mellgödör, csecsbimbó, vállperecz, hónai, kézfej, kézujj, fartő, oldalborda, oldalcsont, seggpart, térdkalács, lábikra, lábszár, lábfej, szivkamara, szívcsucs, szárnytoll, farktoll stb.

Ezek birtokragozása különféle, ugyanis a) némelyekben mindkettő fölveszi a birtokragot, u. m. fejemteteje, fejedteteje, fejeteteje, fejünkteteje stb. és így, hajamszála, szemeszőre, szájamöble, nyelvemhegye, hónomalja, kezedfeje, orrahegye, kezemujja, térdemkalácsa,lábamfeje, szivemcsúcsa; b) némelyeket a nyelvszokás kétfélekép birtokragoz: hátgerinczem v. hátamgerincze, szempillám v. szemempillája, és így szemhéjam, szemgolyóm, fülczimpám, orrcampám, állkapcsom, szájpadlásom, nyakcsapom, száj gyűrűm, mellcsontom, csecsbimbóm, vállpereczem, lábszáram, térdkalácsom, lábikrám, szívkamarám; c) némelyekben csak a második ragoztatik: agyvelőm, szemöldököm, nyakszirtom, foghusom, fartőm, oldalbordám; a madár farcsíkja, farktolla.

E különösségeket leginkább a nyelvszokásból tanulhatni meg, oly öszvetett szókra nézve is, melyek első alkatrésze cselekvő okot vagy eszközt, a másik pedig művet vagy cselekvényt jelent, pl. agyszüleményed v. agyadszüleménye, lábamnyoma, tollvonásom v. tollamvonása,kezeirása stb.

Itt már azon kérdés merül fel: A kettősen ragozott öszvetett szók együvé, vagy elválasztva irassanak-e? Nézetünk szerint öszveirandók, mert ezek között tulajdonkép nem birtoki, hanen belviszonyi, s csupán személyi vagy tárgyi öszveköttetés van. Tehát úgy öszvetehetők, mint ez ilyenek : Pestvárosa, Budavára, Bánfalva, Bakonyerdeje, Balatontava, Mátrahegye, Mátyásfölde, Vágmelléke, Székelyhida, Simonytornya, mert ezekben is nem a birtok, hanem az elnevezés viszonya rejlik. Igaz ugyan, hogy sok helynévben a birtokviszony az eredeti, pl. Péterháza helység onnan vette nevét, mert Péter nevű személy birtoka volt, de utóbb puszta elnevezéssé vált, s ennélfogva öszvetétetik, ellenben külön Írandó : ez Péter háza nem Pálé, és így : Pálfölde, helység, Pál földe (birtoka) eladó. Hasonlóan öszveirandók a beli, féle, koru, pl. há-

zambeli, kertedbeli, várostokbeli, magamféle, magadféle, fajunkféle, népünkféle, magunkkoru, magatokkoru. Tehát ezen hasonlék szerint irhatjuk : fejemteteje, szemedfénye, lábaszára stb.

Az anyagnevekre is megjegyezzük, hogy azokat a ,A magyar nyelv rendszere' után is akár külön, akár öszveirva is találhatni az írók legtöbbjénél, pl. fakanál vagy fa kanál, mely írásmódot e szótárban is követénk, kivévén ha kétértelműséget okozott volna, pl. csont olló = csontból való olló és csontolló = csontvágó olló.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,753 Kategória: A magyar nyelv szótára » A szóképzésről
Előző cikk: Abajdocz szók. Következő cikk: Ikerszók.


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: