1926. február 21. Szeged-2006. június 1. Budapest

Mucsi Sándor Szegeden született 1926. február 21-én. Szülei korán elváltak, édesanyja egyedül nevelte Hódmezővásárhelyen, az Ádám utcában. Édesanyja, Varsányi Lídia háztartásbeli, édesapja Mucsi Sándor tűzoltóparancsnok volt Szegeden. Általános iskolába Hódmezővásárhelyen járt, ahol olyan társai voltak, mint Antal Imre és Bessenyei Ferenc. Minden alkalmat megragadott, hogy közelebb kerüljön a színházhoz: színjátszó körökben, iskolában, amatőr előadásokon lépett fel. Az iskolából hazafelé végigénekelte az utat, hangosan és jókedvűen, úgy, hogy a szomszédok már messziről hallották, amikor befordult az utcájukba. "Gyün már a gyerök, és mögint énekölve" - mondták a szomszédok az akkor még tizenéves gyerekről. Édesanyja a Fekete Sasban talált állást, így tartotta fenn a családot. Később összeköltöztek az anyai nagymamával és édesanyja húgával, és ettől kezdve négyen laktak együtt. Nagymamájától sok dalt tanult. Amikor Sándor felnőtt, édesanyja újra férjhez ment.

Az iskola befejezése után nyomdászinasként helyezkedett el. Munkahelyén sokat olvasott az ott készített újságokból, így került a kezébe az a lap is, amelyben felvételt hirdettek az Osváth Béla által alapított Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társulatba, az úgynevezett Faszínházba. Azonnal jelentkezett. A felvételin Vincze Ottó karmester megkérdezte tőle: "Mit hozott? Bartókot?" Ijedten válaszolta: "Nem kérem, én operettet hoztam." "Miért operettet?" - hangzott a karmester kérdése. "Elnézést kérek, de én azt szeretem" - válaszolta. Vincze Ottó meghallgatta, és ezután felvették a társulatba.

Első szerződését 1945. augusztus 1-jén írta alá Osváth Béla igazgatónál. Természetesen először csak pici, párszavas szerepeket kapott, de miután énektudásáról meggyőződtek, már a szünetben, a függöny előtt is énekelhetett a közönségnek. Itt ismerte meg Németh Lászlót, aki bejárt a próbákra. Sokszor körbeülték őt egy kis beszélgetésre, az akkor hallottak, ott tanultak mély nyomot hagytak lelkében és gondolkodásában. A művészeit körberajongó alföldi városban színésznek lenni különös kiváltság volt. Egy egész város leste és óvta minden lépésüket, és amikor a pénz nem ért semmit, liszttel, tojással, csirkével váltották meg jegyeiket a vásárhelyiek. Ők tudták azt, amit később Latinovits Zoltán így fogalmazott meg: "megszállottak nélkül nincs színház, hiszen a színház a lehetetlen, a szent lehetséges megkísértése" Történt egyszer hogy Haller Sándor, a Három a kislány című Schubert operett főszereplője, a Szegedi Nemzeti Színház tagja megbetegedett, és ezért veszélybe került az esti előadás. A színházvezetése összeült és úgy döntött, hogy a fiatal Mucsi Sándort "bedobják a mélyvízbe". Olyan bravúrosan oldotta meg a feladatot, hogy attól kezdve néha felváltva játszották a főszerepet Haller Sándorral, és innen indult el, bontakozott ki szép és hosszú színészi pályája. Ahogy Osváth László emlékezett rá 2006-ban a Maszk Újságban: "Már akkor bizonyítva, hogy nincs kis szerep, csak rossz színész. Igaznak és bizonyítottnak tartom: a tehetség az emberrel születik". 

Olyanoktól tanulta a színészetet és játszhatott együtt a vásárhelyi színházban, mint Somlay Artúr (Sári bíró, Naplemente előtt), Gobbi Hilda (Légy jó mindhalálig), Ajtay Andor (Sybill). Somlay, aki szeretetteljesen csak Mukikámnak szólította, mutatta meg neki például, hogy miként kell őszíteni. Tőle tanulta meg sok apró dolog mellett azt is, hogy a színésznek az előadás előtt legalább egy órával ott kell lenni a színházban. Hódmezővásárhelyről 1948-ban Békéscsabára szerződött, mint gyakorlatos színész. Ekkor már rendelkezett működési engedéllyel. A békési megyeszékhelyen Radó László igazgatósága alatt játszott egy éven át. Ebben az időben fellépett Békéscsabán, Gyulán és Vásárhelyen is

Hat év Kecskeméten 

A kulturális minisztérium az államosításkor, 1949. szeptember 1-jével a Kecskeméti Katona József Színházhoz szerződtette. Az ott eltöltött évek alatt sokat fejlődött és sok szép operett főszerepét eljátszhatta. Néhány ezek közül: Szabad szél (Dunajevszkij), Szibériai rapszódia (Miljutyin), Havasi kürt (Miljutyin), Dohányon vett kapitány (Scserbacsov), János vitéz (Kacsóh), A mosoly országa (Lehár), Csárdáskirálynő (Kálmán), Három a kislány (Schubert), Denevér (Strauss), Gül baba (Huszka), Csínom Palkó (Farkas), Szerelmi bájital (Donizetti), Orfeusz (Offenbach), Leányvásár (Jacobi), Luxemburg grófja (Lehár), Bajadér (Kálmán). Több karakterszerepben is láthatta őt a közönség: Eljegyzés lámpafénynél (Offenbach), Fortunió dala (Offenbach), A Noszty fiú esete Tóth Marival (Mikszáth).

Kecskeméten a színészházban lakott. Számára ez a vidéki élet egyik legkedvesebb időszaka volt, ahol mint egy kis család, úgy éltek együtt a színészek és családtagjaik. A közönség imádta őket. Ezekben az években - 1951-1954 - végezte el a főiskolát, és színészi diplomát szerzett. Közben a színházzal járták a falvakat, és sokszor a teherautó platóján tartották meg a színházi előadásokat, sokszor szokatlan körülmények között. Egy alkalommal, amikor egy kicsi faluban játszottak, Gyólay Viki és Mucsi Sándor ének közben egyszer csak azt látta, hogy színésztársuk, Csorba István a jelenet alatt beszalad a színpadnak kikiáltott helyre, és elkezdi pumpálni az áramot adó szivattyút, mivel látta, hogy kezd lemerülni a világítás. Egy másik faluban csak a helyszínen derült ki, hogy nincs zongora. A településen csak a templomban volt egy pianínó. Győzködték a plébánost, adja kölcsön, de nem akarta. Végül valahogy meggyőzték, a műszak kicipelte a mezőre a pianínót, és megtartották az előadást.

Látván a kecskeméti "Leányvásár" nagy sikerét, Gáspár Margit, a budapesti Magyar Színház igazgatója három előadásra meghívta a társulatot Budapestre. A hihetetlen siker miatt a tervezett háromból 121 előadás lett az akkori SZOT-székházban. Az igazgatónő többször invitálta Mucsi Sándort Budapestre, miután a Fővárosi Operett Színház igazgatója lett. A színház tájelőadásainak egyik fontos helye Baja volt, ahol minden darabot eljátszottak, amely a Kecskeméti nagyszínházban ment. A Kecskeméti Katona József Színházban töltött évei meghatározó szerepet töltöttek be életében és pályájában. Olyan legendás igazgatói voltak, mint Radó Vilmos és Lendvay Ferenc, illetve rendezői: Daniss Győző, Székely György dr és Békés András. Vendégként többször is visszatért Kecskemétre, például 1963-ban Kálmán Imre "Bajadér" című operettjében.

Szeged, a pálya csúcsa 

Kecskemétről 1956-ban Szegedre szerződött. A Tisza-parttól nem messze található az a varázslatos hely, amelyet Nemzeti Színháznak hívnak. Élete egyik legszebb korszaka volt az ott eltöltött kilenc év, hiszen minden operett főszerepet eljátszhatott. Ezeket az éveket a kitűnő Vaszy Viktor igazgató, Rubányi Vilmos karmester és Versényi Ida rendező neve fémjelezte. 

Nagy feladatokkal bízták meg. Kálmán Imre "Bajadér" című darabjában Radjami herceget, Lahore trónörökösét alakította. A Délmagyarország 1966. október 4-én így értékelte az előadást: "Az indiai herceg szerepét Mucsi Sándor, a párizsi primadonna szerepét Bókay Mária játszotta. Mindketten hitelességre törekedtek". Zeller "Madarász" című operettjében pedig nagy sikert aratott Ádám szerepében. Kálmán Imre "A mosoly országa" című operettjében Szu Csong herceg volt, amely élete legkedvesebb szerepei közé tartozott.  Kellemes tenor hangjának köszönhetően megbízták operai szerepekkel is. Így például Puccini "Turandot"-jában Pang minisztert alakította.  

Beethoven halálának 130. évfordulója alkalmából a színház bemutatta a "Fidelio" című remekművet. "Berdál Vali kulturáltan énekelt, Mucsi Sándor méltó partnere volt Fermando miniszter szerepében, a követelményeknek mindenben jól megfelelt"- írta a Délmagyarország 1964. február 13-án. Fellépett Mozart "Varázsfuvolá"-jában. A Csongrád Megyei Hírlap így értékelt 1964. február 11-én: "Horváth József, Vargha Róbert és Mucsi Sándor énekükkel és játékukkal egyaránt a siker jelentős részesei voltak.  Mucsi Sándor drámai Monostatosa új színekkel gazdagítja a Varázsfuvola szegedi előadását". A Film Színház Muzsika ugyanezen a napon ezt írta: "Mucsi Sándor Monostatosa ismét bizonyította, hogy a művész jól megállja a helyét a legigényesebb operákban is". 

Játszott Verdi "Rigolettó"-jában is. A Délmagyarország kritikusa szerint (1965. október 26.) "Mucsi Sándor színvonalas teljesítményével járult hozzá a sikerhez". Fellépett még a "Bohémélet" (Puccini), a "Három narancs szerelmese" (Prokofjev), a "Lakmé" (Delibes), a "Turandot" (Puccini) és a "Pillangókisasszony" (Puccini) című operákban. Az operaszerepek mellett az operettekben is fellépett. Volt olyan hétvége, amikor délután operát, este pedig operettet játszott vagy fordítva. Ebben az időben sikerrel játszották Huszka "Lili bárónő" című darabját és sikerrel játszották Johann Strauss "Egy éj Velencében" című operettjét. A Csongrád Megyei Hírlap szerint "Mucsi Sándor Caramellója is sok pajkosságra ad alkalmat, amit jól ki is használt. Mucsi Sándor hangja szépen csengett a Gondola-dalban". A Film Színház Muzsika így fogalmazott: "Mucsi Sándor szép hangja, groteszk, ügyes játéka, nagyszerű farsangi alakot varázsolt a színpadra".

Ez a szegedi társulat fantasztikus színészekkel büszkélkedhetett. Ilyen volt például Kálmán Imre "Csárdáskirálynő"-jének a szereposztása: Lontay Margit Cecilia), Mucsi Sándor (Edvin), Iván Margit (Sylvia), Domján Edit (Stázi), Inke László (Feri bácsi), Pethes Ferenc (Miska). Közben (1957. május 4-én) a Magyar Rádió felkérte Eisemann Mihály-Baróti Géza-Dalos László "Bástyasétány 77" című operettjének főszerepére. A szereposztás parádés volt: a főszerepekben Németh Marika és Mucsi Sándor, valamint Ajtay Andor, Lórán Lenke, Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Fejes Teri, Kazal László és Rozsos István.  

Mivel Mucsi Sándor a színházi elfoglaltsága miatt nem tudott mindennap Szegedről kocsival Budapestre jönni, ezért repülőgép hozta és vitte. A felvétel nagyon jól sikerült. A bemutató 40 éves jubileumát (1997. május 9.) a Fészek Művész Klubban tartották. Fiatal tehetségek egy kellemes keretjáték keretében mutatták be a darabot a közönségnek, és Ajtay Andor híres számát A vén budai hársfákat Mucsi Sándor énekelte el. A rádió a jubileumon az operett 18. ismétlésével emlékezett meg. Közben Szegeden folytatódtak a szebbnél szebb bemutatók. Huszka Jenő "Mária főhadnagy"-ában - a Dél-Magyarország 1963. december 1-jei értékelése szerint - "Mucsi Sándor sokszínűre formálta Jancsó Bálint alakját. 

Emlékezetes beugrása volt kétszer a "Luxemburg grófja" előadásban a Fővárosi Operett Színházban Sárdy János helyett, aki külföldön volt. 1964. március 29-én a következő szövegű távirat érkezett Budapestről: "Mucsi Sándor, Szeged. Kérjük, hogy holnap 1964.03.29., a Luxemburg grófjába René szerepébe be kell ugrani Főv. Operett Színház Igazgatósága". A fővárosi előadás parádés szereposztásban ment: Németh Marika, Honthy Hanna és Feleky Kamil. Mucsi Sándor a Feleky Kamillal közösen játszott jelenetben nagy tapsot kapott. Feleky odasúgta neki: "Holnap ezt a számot ülve játszod". Így is történt, de a taps újra csak nagy volt. Feleky legyintett, és azt mondta, "Mindegy, holnap azt csinálsz, amit akarsz". Szintén ekkor történt, hogy megkérték, maradjon még másnap is, hátha Sárdy János fáradtan ér haza, vagy késik a gépe. Mucsi Sándor másnap éppen festette magát, amikor kivágódott az ajtó és bejött Sárdy János. Nagyot nézett, és azt kérdezte: "Hát te, pajtikám?" Mucsi Sándor elmondta, megkérték, maradjon, de most, hogy már Sárdy megjött, megy is. Mire Sárdy töprengett egy kicsit, majd azt mondta: "London messzebb van, mint Szeged. Te maradsz, én megyek." 

Emlékezetes volt még a beugrása Johann Strauss "Egy éj Velencében" című operettjében Caramello szerepében a Fővárosi Operett Színházban, szintén Sárdy János helyett. Közben több helyre is hívták. Az 1960-tól az akkor megnyíló budapesti Tarka Színpadon is eltöltött egy évet. Behár György "Játszunk valami mást" című darabjának főszerepére hívták meg, amelyben Lakatos Gabriella balerina volt a partnere. Az előadás 123 alkalommal ment.

Kitérőkkel Budapest felé 

Szegedről - a Miskolci Nemzeti Sínházhoz szerződött Lendvay Ferenc igazgató - hívására az ottani operettbemutatók főszerepeire, majd később 1969-ben Szolnokra a Szigligeti Színházhoz hívta őt Berényi Gábor igazgató. A színház bemutatta Oscar Wilde "Hazudj igazat" című zenés komédiáját, amelyben Mucsi Sándor a tiszteletest játszotta. Bemutatják Fényes Szabolcs "Maya" című operettjét amelyben Mambó szerepét játszotta. Majd Ábrahám Pál "Viktória", Gilbert "Ártatlan Zsuzsi", Kálmán Imre "Cigányprimás", Bíró Attila "Májusi muzsika", Brecht "Koldusopera", valamint Molnár Ferenc-Zerkovitz "Doktor úr" című darabjában lépett fel. A színház bemutatta Jacobi "Sybill" című nagyoperettjét, melyben a Nagyherceg szerepét osztották rá. Akkor döntött úgy, hogy ezzel a szereppel búcsúzik el a bonviván szerepkörtől.

A Fővárosi Operett Színház 

Vámos László főrendező hívására 1972-ben a Fővárosi Operett Színházhoz szerződött a buffó szerepkörbe. Egymást követik a jobbnál jobb szerepek operettekben és musicalekben. Volt olyan hónap, amikor 30-35 előadást is játszott, vagyis minden nap színen van, néha egy nap többször is. Egyik kiemelkedő szerepe a Sancho Panza volt Darvas Iván mellett a "La Mancha lovagjá"-ban (Leigh). A Film Színház Muzsika 1973. december 29-én a következőket írta: "Új Sancho Panza mutatkozott be a La Mancha lovagja előadásán, a Fővárosi Operett Színházban. Don Quijote hű kísérőjét Mucsi Sándor játssza, megérdemelt sikerrel. 

Hálás szerepe Ámos Hart a "Chicagó"-ban (Kander-Ebb). Az 1980. december 30-ai Esti Hírlap azt írta, hogy "Mucsi Sándor fontos színekkel gazdagítja az előadás képét." Lehoczky Zsuzsa életrajzi könyvében ez áll: "Roxie férjét, Ámos Hartot játszotta. Játszotta? Átélte. Szerepe szerint örök palimadár, ki szerelméért bármit felvállalna, pedig örökösen csak átnéznek rajta - mintha üvegből volna. Ott áll az az ember a színpadon, és úgy állt ott, mint aki nem is létezik. Mégis velünk együtt dobogott a szíve - az igénytelen balekok elnyűtt, kikönyökölt kardigánjában susogta-sírta, önmagán is ironikusan nevetve, valahogy ilyenformán: Celofán, Mister Celofán, csak egy átlátszó üvegszív csupán. Úgy hívják őt: Mucsi Sándor." 

A színház Vámos László rendezésében nagy sikerrel mutatta be Johann Strauss "Denevér" című operettjét, amelyben Frank fogházigazgatóját játszotta. "Mucsi Sándor a Fővárosi Operett Színház sokoldalú művésze, a bonvivánságtól a buffóságig mindenhez ért. Frank fogházigazgatóként a kedves parnevüt játssza el, aki a börtönrácsok szomszédságában is a született bohémság báját hordozza magába."- írta 1978. május 13-án a Film Színház Muzsika. Nagy siker volt a "Hegedűs a háztetőn" című Stein-Bock-Harnick féle musicalt, amelynek főszereplője a hódmezővásárhelyi diáktárs, Bessenyei Ferenc volt. Mucsi Sándor Mordcha kocsmárost játszotta. A Fővárosi Operett Színház az 1990-es években minden esztendőben a müncheni a Deutscher Theaterben vendégszerepelt négy-hat héten át egy operettel. Mucsi Sándor nem tudott németül a többi színésszel egyetemben, mégis megtanulta a "Csárdáskirálynő", "A mosoly országa", a "Cirkuszhercegnő", a "Marica grófnő", a "Viktória" és a "Mária főhadnagy" szerepeit. Olyan precizitással tanult, hogy a német lapok megdicsérték tökéletes kiejtéséért. 

1976-ban egy jól sikerült előadás után megalakult az országban az első művészbrigád, amelyet Kálmán Imréről neveztek el. Vezetőjének Mucsi Sándort választották. A céljuk az volt, hogy jótékonysági előadásaikkal örömet szerezzenek azoknak, akik nem jutnak el a színházba: nyugdíjasoknak, külföldön dolgozó magyar munkásoknak, színész- és nyugdíjasotthonok lakóinak. A 13 éven keresztül működő, közkedvelt művészbrigád mintegy 250-260 előadást tartott. A teljesítményük megérdemli, hogy felsoroljuk az alapító tagokat ábécé sorrendben: Ascher Ági, Benkóczy Zoltán, Bíró Attila, a kisegyüttes vezetője, Csiszár Péter (műszak), Domonkos Zsuzsa, Farkas Bálint, Farkas Jánosné (fodrász), Felföldy Anikó, Félix Györgyi (zongora), Gallai Judit, Harsányi Frigyes, Henkel Gyula, Hidvéghy Miklós, Kiszely Lajos, Kovács Iby, Kovács Zsuzsa, Magyar Dénes (zene), Medgyesi Mária, Mucsi Sándor, Németh Gábor (zene), Riha Emil(dob), Temple Richárd(gitár), Varga Tibor és Virágh József. Kiemelkedő teljesítményüket jelzi a tatabányai bányászokkal 13 évig tartó szerződésük: amelynek köszönhetően évente két előadást adtak Tatabányán. Előfordult, hogy a reggeli munkába induló bányászokat is köszöntötték a föld alatt. Hét előadást adtak az épülő zeneóvoda javára. Sok előadásuk bevételét a Battonyai SOS Gyermekfalú javára ajánlották fel. Jártak az orenburgi gázvezetéket építő magyar munkásoknál, kétszer pedig Tengizben. Támogatták "A rák ellen az életért a holnapért" Alapítványt, és hozzájárultak a Nemzeti Színház építéséhez. Baján a Szemészeti Klinika javára adott két koncertjük bevételéből öt beteg ember szemlencse műtétjéhez járultak hozzá. 

Ezek alatt az évek alatt Mucsi Sándor a színházban is helytállt. Játszott "A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak" című Fényes-Békeffi-G. Dénes darabban, a "Dohányon vett kapitány"-ban, a "Cirkuszhercegnő"-ben, a "Marica grófnő"-ben, a "Csárdáskirálynő"-ben, a "My fair Lady"-ben (Lerner-Loewe), a "Nebáncsvirág"-ban (Hervé) és "A montmartre-i ibolyá"-ban (Kálmán). Fellépett továbbá a "Szerdán tavasz lesz" című darabban, "A mosoly országá"-ban, a "Cigányszerelem"-ben (Lehár), a "Piros karaván"-ban (Szakcsi Lakatos Béla) és a "Bocacció"-ban (Suppé).

Mucsi Sándor számos országban, városban, színházban lépett fel hosszú pályafutása alatt. Valamennyiről lehetetlenség megemlékezni. Fellépett gyerekkorának helyszínén is a "Csárdáskirálynő"-vel. "A vásárhelyi származású Mucsi Sándor játéka igazi nyári színházi élményt nyújtott a színház szeretetéről híres vásárhelyi közönségnek, most is remekelt"- írta a Hódmezővásárhely című lap szerzője 2004. augusztus 21-én. Kecskeméten megalakult Az "Örök Életű Kecskeméti Színházművészetért" Alapítvány. A kuratórium elhatározta, hogy ezen belül létrehozza az Operett Barátok Körét. Vezetésére az egykori primadonna-bonviván álompárt, Gyólay Viktóriát, a színház örökös tagját és Mucsi Sándort kérték fel. A baráti kör több évig működött, jó hangulatú zenés, énekes beszélgetésekkel. Az Erdei Művelődési Központban több előadást tartottak az alapítvány megsegítésére.

A Fővárosi Operett Színházban nyugdíjazása után is játszott még a futó darabokban, utoljára 2003-ban lépett fel a Cirkuszhercegnő című operettben, a cirkuszigazgató szerepében. Bár a színház nem foglalkoztatja nyugdíjas színészeit, a szerepek ezután is megtalálták, több magánszínházban és magántársulatban is játszott, így például Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor társulatában Japánban, Kolumbiában, Svájcban, Ausztriában, illetve Budapesten, az Arany János és a Thália Színházban, valamint németül a Soproni Barlang Színházban. Fellépett Hídvégi Miklós társulatában a "Csárdáskirálynő"-ben, "A mosoly országá"-ban, a "Marica grófnő"-ben, a "Cirkuszhercegnő"-ben, "A víg özvegy"-ben a békéscsabai Jókai Színházban és a Gödöllői Kastélyban. A Turay Ida Társulattal "A mosoly országá"-t, a "Cirkuszhercegnő"-t, a "Sybill"-t, a "Lili bárónő"-t, a "Marica grófnő"-t, Csonka Zsuzsa és Leblanc Győző társulatával pedig a "Csárdáskirálynő"-t, a "Marica grófnő"-t, "A mosoly országá"-t, a "Lili bárónő"-t és a "Víg özvegy"-et adták elő az ország számos településén.

Életének utolsó előadása a "Lili bárónő" című operett volt, 2006 március végén, halála előtt két hónappal Nyíregyházán a Tóth Éva-Leblanc Győző társulattal. Összesen 61 évet töltött a színpadon. A színház volt a mindene.

Külföldi előadások: 

Számos országban lépett fel. Ötször volt különböző operettekkel az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, Japánban a Csárdáskirálynővel, Németországban tíz szezonban is fellépett. Szerepelt - szintén a Csárdáskirálynővel - Kolumbiában is. A Fővárosi Operett Színház öt kiváló művésze, Bíró Attila, Medgyesi Mária, Mucsi Sándor, Szegedi Dóra és Virágh József nagysikerű hangversenyt adott Helsinkiben és Finnország több más nagyvárosában 1986-ban. A teljesség igény nélkül: fellépett még Svájcban, Oroszországban, Ausztriában, Görögországban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Kazahsztánban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Szlovéniában.