(1884, Nábrád - 1966, Vác)
Bornemissza Géza Henri Matisse növendéke volt. A századelőn járt a Mintarajziskolába egy-egy félévet, de azt nem szerette, minden évben (1902-1909) rendszeresen a nagybányai szabad iskolába ment, s ott sokat tanult Thorma Jánostól, Ferenczy Károlytól, az utolsó két évben már önállóan dolgozott. 1903-ban utazott először Párizsba, a Julian Akadémia növendéke lett. rendszeresen látogatta a neves műgyűjtő, Gertrud Stein szalonját, ahol a legmodernebb irányzatokkal ismerkedett meg. 1907-ig saját feszészetét csak "stúdiumnak" tartotta, korábban készült műveit nem ismerjük. A magyar Vadak közé tartozott, nagy hatással volt festészetére Henri Matisse, akinek 1908-ban alapított akadémiájának is növendéke lett.
Hazajőve teljesen szembefordult a hagyományos nagybányai festőkkel, a természetelvű festési móddal, az egyik legharcosabb neós lett a nagybányai művésztelepen. Kenyértörésre is került sor, Iványi Grünwald Bélával az élen a neósok egy csapata Kecskemétre ment dolgozni, néhány évig ott dolgozott Bornemisza, részt vett a Kecskeméti Művésztelep megszervezésében, majd 1924-ben csatlakozott a KUT-hoz.
1922-ben Budapesten, a Belvederében mutatta be műveit, 1932-ben részt vett a Velencei Biennálén. Európa számos nagyvárosában bemutatta munkáit. Később visszatért a nagybányai természetközelibb szemlélethez, de mindvégig könnyedség, dekorativitás jellemezte művészetét. 1960-ban az Ernst Múzeumban rendeztek műveiből retrospektív kiállítást. Művei főleg magántulajdonba kerültek, de közgyűjteményekben is megtalálhatók, köztük a Magyar Nemzeti Galériában és a kecskeméti Katona József Múzeumban.
