PINTÉR TIBORRA, A VESZPRÉMI TIT VÁCI MIHÁLY IRODALMI SZÍNPAD ALAPÍTÓJÁRA EMLÉKEZEM EGY RÉGEBBI VERSEMMEL, HALÁLÁNAK 22. ÉVFORDULÓJÁN.
ÖRÖKRE OTT ÁLLSZ
A PÓDIUMON…
Pintér Tiborra emlékezve halálának
10. évfordulóján
Tíz éve hogy örökre elmentél
Közönségedtől, kiket Szerettél,
Pedig életednek a lényege,
Hallgatóságodnak Szeretete
Mindennél fontosabb volt Számodra,
Mint egy pompázatos jó vacsora.
Lehunyt szemmel mélázom múltadon,
Örökre ott állsz a Pódiumon.
Te Voltál számomra az etalon,
Ahogy mentél kitűzött utadon
Megmutatva hogyan kell kiállni,
Verseket és prózákat kínálni
Mindannak ki a szép szóra vágyik,
Irodalom húrján gordonkázik.
Lehunyt szemmel mélázom múltadon,
Örökre ott állsz a Pódiumon.
Büszke vagyok a Barátságodra,
Ahogy tanítottál a szép szóra
Magyarul beszélni teljes szívvel,
Igaz Hittel és lelkesedéssel
A „Sokan voltunk” novellát mondva
Átszellemülten, nem mosolyogva.
Lehunyt szemmel mélázom múltadon,
Örökre ott állsz a Pódiumon.
Éltednek utolsó perceiben,
Halállal dacolva hősiesen
Még jókívánságaidat küldted,
Mikor a telefont felemelted.
Nem tudhattam, hogy utolsó szóra
Nyitottad ajkaid búcsúzásra.
Lehunyt szemmel mélázom múltadon,
Örökre ott állsz a Pódiumon.
Tíz éve hogy örökre elmentél
Közönségedtől, kiket Szerettél,
Pedig életednek a lényege,
Hallgatóságodnak Szeretete
Mindennél fontosabb volt Számodra,
Mint egy pompázatos jó vacsora.
Lehunyt szemmel mélázom múltadon,
Örökre ott állsz a Pódiumon.
Emléked nem szabad elfeledni,
Ha élnél Barátságod keresni
Szeretné, ki szép szavakra vágyik,
Irodalom húrján gordonkázik.
Te Voltál számunkra az etalon,
Ahogy mentél kitűzött utadon.
Lehunyt szemmel mélázom múltadon,
Örökre ott állsz a Pódiumon.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2009. 10. 08.
