„NEM IS LÁTOK, NEM IS
HALLOK, NEM IS BESZÉLEK,”
„Nem is látok, nem is hallok, nem is beszélek,”
Harsogják hangosan az olyan „NER” vitézek,
Akik a „meztelen király” szindrómát vallják,
Szemüket, fülüket, szájukat eltakarják.
A külvilágból ők semmit nem érzékelnek,
Vezér parancsára falnak is nekimennek.
A józan észnek híja vagyon bőven náluk,
Azt hiszik, hogy most már ez lesz az ő világuk,
Pedig a kisszéket is ellopják alóluk,
Nem bánják, ha gatyájukon is ott van a luk.
„Szomorú disznószar, de meg repedeztél” már,
Mondta katonatársam, mert tudta a határ
Hol van az igazság és a hazugság között,
Mikor ez a népség homokot gyúrt, öntözött
Talán ki tudja, de biztosan nem hatalmon
Járt az esze, nem gondolkozott a holnapon.
„Nem is látok, nem is hallok, nem is beszélek,”
Harsogják hangosan az olyan „NER” vitézek,
Akiknek nem számít, hogy a többség mit akar,
Hogy a gyalázatos alaptörvény mit takar.
Jog asztalát teljesen kisajátították,
A saját képükre úgy átalakították,
Hogy csak nekik legyen jó, a többség nem számít
Mert azt hiszik, hogy Nap is csak rájuk világít.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2023. 05. 21. Vasárnap Délelőtt 11:05
