148 videó - 2011
A természetközeli életmódot bemutató kisfilmek listája.Mindenki érzi,hogy az eddigi energiapazarló és természetromboló életmód tovább nem folytatható,ezért gyűjtsük össze rendezett formába a további életvitelhez szükséges tudást,örökséget,ezzel adva új inspirációt embertársainknak.
Havi pár ezer forintból saját zöldség és hal, télen-nyáron.
A pisztráng trágyázza a petrezselymet,
a petrezselyem tisztítja a halak vizét.
www.facebook.com/aquaponics.hu
www.aquaponics.hu
Remek ökologikus népélelmezési kis házi készség.
A növénytermesztés új divatos módja manapság a vízkultúrás (hidropóniás) eljárás, ahol a növényeket vízben oldott ásványi sók felhasználásával nevelik. Ezeket úgy állítják össze, hogy az a legfontosabb makro-tápelemeket, mint pl. a nitrogén, a foszfor és a kálium, valamint mikroelemeket, mint a cink, a molibdén vagy a vas is tartalmazza.
A kísérletileg így összeállított nevelési közegekben sincs azonban 10-15 féle elemnél több a periódusos rendszer legalább 90 eleméből. A növények még ha nagyra, tetszetősre nőnek is, hiányosak lesznek, lehetnek olyan létfontosságú (esszenciális) elemekben, amelyek szükségesek lennének az ellenállósághoz a nem mesterkélt, természetes körülmények közé.
Az ilyen növények rendszeres fogyasztásával alakulhat ki aztán az a „minőségi éhezés”, amit később ki kell egészíteni az azokból a tápanyagokból hiányzó nyom- vagy mikroelemekkel. Ezekre nyomokban (a többihez viszonyítva ugyan néha csak milliomodnyi mennyiségben) de feltétlenül szükség van, lenne a megfelelő életműködésekhez.
Napjainkban éppen az ilyen jellegű tápanyag-hiányok miatt terjed az ún. „funkcionális élelmiszerek” piaca, ahol a legfontosabb hiányzó mikro- vagy nyomelemeket mesterségesen pótolni igyekeznek. Hazai körülmények között a talajainkban hiányos pl. a szelén, amit a kenyér sütésére használt élesztőgombákkal felvetetve pótolnak az emberi táplálékláncban. Trópusi talajoknál a szintén létfontosságú enzimekhez szükséges cink kiegészítésére van szükség. A közismert betegség-megelőzésre javasolt és általánosan használt Béres cseppek hatásossága is a nyomelemek ily módon történő pótlásával magyarázható.
Vigyázni kell ezért táplálkozás-minőségi szempontból az ilyen kényelmes és „istenített”, egyszerű megoldásokkal, mint amilyen az akvakultúra. Ezeket többnyire a kényszer szüli azokban a trópusi országokban is, ahol nincs elég talaj, vagy a klímatikus viszonyok nem alkalmasak a megfelelő növénytermesztésre. Máskor éppen a tömegtermelési kényszer, a gyors, nagytömegű táplálék létrehozásának az igénye alakítja ki az ilyen termelési rendszereket, amelyek csak kiegészítésként lehetnek alkalmasak. Amit a hipermarketek polcai, mint salátát kínálnak, azokat is ezen technológiával nevelik, de nem természetes módon jutnak tápanyaghoz, hanem műtrágyákkal! Kétségtelen előnye, hogy steril, tehát nem kell védeni a növényt a különböző kártevőkkel szemben. Képzelhetik, milyen egy talajtudósnak uszó salátákat látni műtrágyás lében, de ez a mai valóság... Ezen úton nem kell sokat tovább menni, hogy egy számítástechnikai portálon már egyenesen napfény és talaj nélküli növénytermesztésről "okítsák" a techno-optimista, de a természet rendszereit valójában nem értő embereket.
Az így felismert okok miatt éppen ezért nagy igénye kezd lenni az organikus, vagy biotermesztésnek. Ezeknél a természet törvényeit figyelembe véve alakítják ki a működőképes talaj-növény-mikroba-klíma rendszereket valódi talajjal és a folyamatos növénytáplálást biztosító szerves anyagokkal, amelyek először a mikroorganizmusoknak, majd azt követően a növényeknek adnak megfelelő tápanyagokat és ezáltal az embereknek is.
A fenntarthatóság lényege
A hír létrehozói számos információt nem adnak tudtunkra. Nem tudjuk, hogy mennyi haltáp kerül felhasználásra ennyi halhoz és azok mennyi ürüléket is termelnek bele a vízbe megfelelő rendszerességgel. Jó sok kellhet ahhoz, hogy az el- vagy lebomolva a műtrágyák kizárásával ilyen mértékben legyen képes növelni a növényeket. Valahogy az arányokról sem esik itt szó, hogy mihez mennyit és melyik növénynek vajon milyen a tápanyagigénye? Évtizedekre nyúló kutatási eredmények vannak (kellenek) ugyanis ezek pontos ismeretéhez.
Érdemes lenne kimérni, hogy a keringtetés önmaga mennyi oxigént visz a vízbe, mielőtt a növényi gyökereket önállóan vérteznénk fel ilyen extrém csoda-termelő tulajdonságokkal. A pisztrángok ráadásul csak hideg, sekély tápanyag-tartalmú, de oxigén-dús, nem szennyezett, ún. oligotróf hegyi patakokban szoktak megélni és szaporodni. Vajon a nyári nagy melegben meddig fogják bírni és hogyan lesz fenntartható az álomrendszer?
Mesék pedig vannak és lesznek, az emberek igénye pedig erre, a világunk mesterkélt kialakításával, az élettér szűkülésével, a globális gondokkal és az elkényelmesedéssel csak fokozódik, sajnos.
hisz egy tenyérnyi kertben is megvalósítható!
Természetesen van abban igazság, amit Prof. Dr. Biró Borbála
talajbiológus, terresztris ökológus az MTA doktora, tudományos
tanácsadó és egyetemi tanár a fenti blogbejegyzésben leír.
A hagyományos kertészeti és szántóföldi módszerekkel termesztett
növények tápanyagtartalma is jelentősen csökkent.
Erről tengernyi anyagot lehet találni a neten.
Nem elégítik ki sem az emberek, sem az állatok ásványiagag - és nyomelemigényét,
ezért pótlásra van szükség.
A hidropónia és az aquapónia hasonló, de nem azonos rendszer.
Itt az aquapóniáról van szó, ahol nincs műtrágyázás,
nincs mesterséges ásványianyag és nyomelempótlás.
Magyar vizsgálatoknak nem találom nyomát aquapónia témakörben.
lehet, hogy beválik, lehet hogy nem. Mindenesetre érdekes dolog, lelkesítő.
Hogy mennyire működőképes, fogalmim sincs
Berlin külvárosi ipar negyedében egy magas épület tetején a világ
legnagyobb tetőkertjét készülnek megvalósítani, amelyen zöldségeket,
gyümölcsöket termesztenek, és halakat nevelnek a már említett aquapóniás eljárással.
A városi gazdálkodás mozgalma, amit a hetvenes években New Yorkban
még zöld gerilla mozgalomnak neveztek, mára világszerte ismert jelenség.
A berlini tetőkert példa lehet arra, hogy akár egy ipari övezet
szomszédságában lévő épület tetején is lehet olyan gazdálkodást folytatni,
amivel a környék lakóit tudják ellátni, ráadásul itt biogazdálkodásról van
szó.
A kertet üvegfallal védik a kipufogótól és minden ma létező megoldást
bevetnek a fenntarthatóság jegyében. Innovatív és környezetbarát
technológiával a növényekkel együtt halakat is nevelnek aquapónia
rendszerrel, ami növények és halak kölcsönös együttélésének természetes
ötvözete. A halak vizét a növények közé szivattyúzzák, amik a vízben levő
szerves anyagokkal táplálkoznak, s a megszűrt vizet visszajuttatják a
halakhoz. Ez egy örök körfolyamat, csak a párolgásból adódó veszteséget
kell pótolni. Ilyet akár kicsiben, otthonunkban is készíthetünk.
Ezzel a rendszerrel nagyon sok vizet és energiát lehet megspórolni, nem
beszélve arról a sok vegyszer mellőzéséről, amit a növények természetes
szűrése miatt el lehet hagyni.
www.utajovobe.eu/hirek/%C3%A9lelmez%C3%A9s/214-agr%C3%A1rforradalom-h%C3%A1ztet%C5%91n-%C3%A9s-h%C3%A1ts%C3%B3kertben-is