Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez youtube.com videó.
Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide
Ez a videó a Vers magyar kategóriába van besorolva.
A kétfelől is cenzúrázott Babits. - Nem akarom a Bécsi Döntések értelmezését levezetni.De annyit tudnunk kell,hogy Horthy kérésére Hitler visszaadja Magyarországnak a Felvidék déli csíkját és Erdélyt.Az utóbbi 194o-ben történik.Ekkor írja Babits Mihály ezt a versét,amelynek címe ez időponthoz kötődik.Érdekes,de megmagyarázható,hogy a Trianonról többet beszélünk és megünnepeljük az 192o-ban történt tragédiát,június 4-én.De a visszacsatolás időpontjáról és annak eseményeiről a szlovákokat és románokat érzékenyen érintő belpolitikájuk miatt nincs szó,tabu maradt.
Ez egy olyan vers,amelynek nemzeti tartalmait egy bizonyos politikai irányzat sajátos módon nem tűrte.Cenzúrázták, még pedig folyamatosan, mindkét politikai irányzat idején.Először 1942-ben,majd 1945-ben.Ezért nevezzük ezt a verset kétfelől is cenzúrázott Babits-nak.Aztán maradt, maradt, maradt. A harmadik szakaszt mindig kihagyták.1993-ban Több mint fél évszázad múlva(összegyűjtötték Babits összes verseit.A cenzúrálatlan vers utolsó strófájának,hiszem,örök emlékezetre szóló szavait,hadd idézzem fel hát végül:
"Mi minden voltál már nekem,édes hazám
De most érzem csak,hogy mi voltál igazán.
Most érzem,hogy nincs hely számomra kívüled
S mi börtönnek látszott,szabadság tornya lett .
Most érzem,hogy sorsom a hazámnak sorsa,
Mint fához a levél,holtomig kapcsolva
Mert nem madár vagyok,hanem csak falevél
Mely ha fája kidőlt,sokáig ő sem él."
Kedves Árpád ! Köszönöm az ismertetést . Babits Mihály a hazafiságot hirdette versében . Én most a"Hazám" című ,hasonló témájú költeményéből hoztam egy szép részletet :
"Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!
Enyhe dombsor, lankatag magyar föld!
S az a róna túl már a nagy-alföld
szemhatártól, ahol a nap támad.
Röpülj, lelkem, röpüld át hazámat!
Szemhatártól-szemhatárig, s újra
merre emléked, a halk selyempók
vonja szálát, szállj a rónán túlra,
s át hol állnak a bolond sorompók:
és akármit ír a kard a rögre,
lankád mellől el ne bocsásd bérced:
ha hazád volt, az marad örökre;
senki sem bíró, csak ahogy érzed! "
Ez egy olyan vers,amelynek nemzeti tartalmait egy bizonyos politikai irányzat sajátos módon nem tűrte.Cenzúrázták, még pedig folyamatosan, mindkét politikai irányzat idején.Először 1942-ben,majd 1945-ben.Ezért nevezzük ezt a verset kétfelől is cenzúrázott Babits-nak.Aztán maradt, maradt, maradt. A harmadik szakaszt mindig kihagyták.1993-ban Több mint fél évszázad múlva(összegyűjtötték Babits összes verseit.A cenzúrálatlan vers utolsó strófájának,hiszem,örök emlékezetre szóló szavait,hadd idézzem fel hát végül:
"Mi minden voltál már nekem,édes hazám
De most érzem csak,hogy mi voltál igazán.
Most érzem,hogy nincs hely számomra kívüled
S mi börtönnek látszott,szabadság tornya lett .
Most érzem,hogy sorsom a hazámnak sorsa,
Mint fához a levél,holtomig kapcsolva
Mert nem madár vagyok,hanem csak falevél
Mely ha fája kidőlt,sokáig ő sem él."
"Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!
Enyhe dombsor, lankatag magyar föld!
S az a róna túl már a nagy-alföld
szemhatártól, ahol a nap támad.
Röpülj, lelkem, röpüld át hazámat!
Szemhatártól-szemhatárig, s újra
merre emléked, a halk selyempók
vonja szálát, szállj a rónán túlra,
s át hol állnak a bolond sorompók:
és akármit ír a kard a rögre,
lankád mellől el ne bocsásd bérced:
ha hazád volt, az marad örökre;
senki sem bíró, csak ahogy érzed! "