Bari Károly lirai forditásában

Zöld az erdő

Zöld az erdő, zöld a hegy is,
a szerencse jön is, megy is.
Gondok kése húsunkba vág,
képmutató lett a világ.
Egész világ ellenségünk,
űzött tolvajokként élünk.
Nem loptunk mi, csak egy szeget
Jézus vérző tenyeréből.
Isten, könyörülj meg nékünk,
ne szenvedjen tovább népünk
Megátkoztál, meg is verték,
örök csavargókká tettél.


/népdal/




http://www.magyarvagyok.com/csoportok/28-Tiszta-Forras/temak/1024/



Izelitő költészetéből:


PETŐFI

Életünkből-kitörölhetetlen szavakkal tördelted


lelkedet, jövőbe-látó szemeid taván mégis


csónakázni indult a halál; nem félt a


márciusi ifjak kínná-vergődő dühétől,


halálba-roppant csontjaidat lángokba: zászlóidba


göngyölte, pedig hogy sóhajtozott, nyögött a csatatér,


ordítva sírtak a mezők is;


barna köveket: pacsirtákat dobáltak az ég arcába,


feketébe szomorodott a délibáb: fekete lovasok


vágtattak Segesvár felé

én úgy tudom, hogy a cigányok ezt használják himnuszuknak

Jól tudod, Gergő! Nekik is van Himnuszuk és köztük is van hiteles ember, érző és szenvedő, mint köztünk is van -sajnos! - a másik embertipusból elég.