Fenes vár (Bélavár) Várasfenes -(Bihar megye)


Fenes vár (Bélavár) Várasfenes -(Bihar megye)

Várasfenes Bihar megye dél-keleti részében fekszik, a Fekete-Körös mellékvize, a Fenes patak mentén. A vár a falutól dél-nyugatra húzódik, 5 kilométeres távolságban, a patak völgyén felfele. 

Topográfiai szempontból egy elszigetelt fekvésű erdős magaslaton helyezkedik, ahova szerpentin út vezet fel. A romok egy viszonylag nagy kiterjedésű vár létezésére utalnak, amelynek szabálytalan négyzet alaprajza volt. Három (?) koncentrikus szárazárok vette körül, ezek közül az egyik 15 m széles és 8 m mély. A vár belsejében néhány nagyon romos faltöredék maradt meg. Amióta Bunyitai Vince közölte az első és egyetlen alaprajzot, a vár még jobban elpusztult. 

Északon, ahol a várfal ékszerűen találkozik, egy masszív kerek (lakó?) torony található (átmérője kb. 13-14 m lehetett). Legkevesebb négy szintből állt. A földszint valószínűleg boltozva volt. Felette két deszkamennyezet nyomát lehet megfigyelni. Az első emeleten (második szint?) úgy tűnik, hogy egy széles ülőfülkés ablak helyezkedett. A 19. századi rajzokon itt egy nagy kőtömbökből kialakított négyszögletes ablakot ábrázoltak. 

A déli várfal közepe táján egy kapu (kaputorony?) helyezkedett. Egyik oldala hozzávetőlegesen 7,5 m volt, két sarkán külső támpillérrel. A 19. században még látható volt, a ma álló falakból már nem lehet következtetni korábbi alakjára. 

A tizenötéves háború alatt Basta tábornok hosszabb ideig tartózkodott a környéken, 1602-ben Almás várát is megostromolta. A védőknek a vár feladása ellenében szabad elvonulást ígért, viszont a kivonulókat Basta katonái mégis lemészárolták. A vár átmenetileg kincstári tulajdonba került, Csáki Istvánnak alig 1634-ben sikerült visszaszerezni. 1658-ban szenvedte meg a vár az utolsó ostromot: a Kolozsvár felől a Meszes felé haladó tatárok foglalták el, a környék idemenekült lakosságát rabságra fogták, a várat felgyújtották. Többé nem hozták rendbe. A 19. század elején a Csáki család Nagyalmáson udvarház építésébe kezdett, amihez a vár köveit is felhasználták. Mindezen pusztítások és rendszeres bontások következtében a várnak ma már mindössze néhány fala áll. 

Egy valamivel tisztábban körvonalazódó építmény falait lehet megfigyelni a várfal dél-keleti sarkában. Külső falsíkját (10 m) a két sarok közelében egy-egy támpillér (lizéna?) tagolja. Az emeleten megfigyelhető két faltörés esetleg két ablak egykori létezésére utalhat. A dél-nyugati sarokban, a várfal vonala esetleg egy nagyobb méretű, 27 m hosszú, emeletes palotaszárny létezésére utalhat. A falak különböző vastagsága (az észak-keleti torony 3,5 m; a kaputorony 1,5 m; a dél-keleti torony 1 m és 1,5 m között, a palota 1,5 m) arra utal, hogy több építkezési periódussal lehet számolni. Az építkezésénél a helyben megtalált sziklakövet használták, a keretek faragott kőből készültek (egyeseket újra felhasználtak). A faragott kövek egy része gótikus. 

A vár a váradi püspökség birtokában volt. 1291 előtt építették, a bányák, az Erdélybe vezető út és a szomszédos Borsa nemzetség birtokainak közelében. A vár lakóit a püspök szomszédos falvaiból látták el élelemmel (sóval, búzával, liszttel). 1294-ben a Borsák ostromolták meg sikertelenül. Ekkor a várnagy a váradi püspök testvére volt. Az ostromot követően a várról hosszú ideig hallgatnak a források. Legközelebb 1451-ben említik várnagyait, de nevük nem ismert. Feltételezhetjük, hogy a vár a körülötte elterülő nagy kiterjedésű püspöki birtok központja volt, hadászati szempontból pedig az egyház alá rendelt kisnemesség teljesített itt katonai szolgálatot. Figyelembe véve egyes építészeti elemek kvalitásos jellegét nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a váradi püspökök nyári rezidenciájaként is szolgált. 

A 17. század közepén foglalták el a törökök. Mivel nem volt semmilyen különösebb stratégiai jelentősége, az újkorban betöltött szerepe nem ismert. Többnyire természeti okokból kifolyólag vált rommá. Később az a legenda született róla miszerint IV. Béla alapítása lett volna és ezért Bélavárnak is nevezték.

                      


Szerkesztés dátuma: szombat, 2013. március 16.
Nézettség: 2,832 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Esztergomi vár Következő cikk: Fertőrákos - városfalak

Forrás:
www.castrumbene.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: