Nógrádi vár


Nógrádi vár

 

 

 

 

 

 

 

 

A település közepén a honfoglalás előtt egy kisebb vár állott a 286 m-es andezitkúp tetején. Majd egy nagyobb hegyivárat építettek az itt élő szlávok. A vár neve a bolgár-szláv novi (=új) grád (=vár) szóból származik. Honfoglaló őseink is felfigyeltek erre a stratégiailag fontos helyre. Anonymus így ír erről: "Árpád vezér tanácsot tartván sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várát meghódítsák neki." A honfoglaló magyarok az országalapítás után a védőművet továbbfejlesztették. Szent István idejében a vármegye névadója és székhelye lett. A nógrádi várispánságot először 1216-ban említik meg az oklevelek. 1199-ben II. András király Boleszló váci püspöknek ajándékozta a települést. S ettől kezdve a váci püspökök lettek a vár urai, akik vagyonuk és ízlésük szerint erősítették annak falait és építették át a középkor századaiban. Mátyás király Báthory Miklós váci püspöknek adományozta a várat, aki tovább építette az erődöt. Ekkor készült el a felsővár öregtornya, amely napjainkban már csak romjaiban látható. Báthory Miklós a király tudós társaságának is a tagja volt, és csodálatos könyvtárat gyűjtött össze.

1526-ban Szapolyai János lett a vár ura, majd Ferdinánd király birtokába került. 1544-ben, az első török ostrom idején az erőd védői magyar végvári vitézek és osztrák zsoldos katonák voltak, akik ellenállás nélkül adták át a várat az ellenségnek. Ettől kezdve 50 éven át a egyik török szandzsák székhelye lett. 1594-ben Pálffi Miklós és Tenffenbach Kristóf csapatai visszafoglalták az erősséget. Ebben az időben Nógrád egyházigazgatási funkciót is betöltött, ugyanis ez volt a környéken a legbiztonságosabb hely, ahová a váci püspökség ideiglenesen átköltözhetett. 1605-ben Bocskai Istvánnak hódolt be az erősség. Majd 1619-ben Bethlen Gábor seregei előtt nyitotta meg kapuit, aki 1622-ben II. Ferdinándnak adta át. Egy hősi helytállást azért meg kell említenünk a nógrádi várral kapcsolatban: 1626-ban Esterházy Pál katonáival hősiesen megvédte a budai basa ellen. De 1663-ban egy újabb támadással, sajnos, a törökök ismét elfoglalták a várat és 22 évig tartották uralmuk alatt. 1685-ben villám sújtott a lőporraktárba. Ekkor a törökök gyorsan elhagyták. A nagy robbanás miatt azonban erősen megrongálódtak a várfalak, valamint a távozó török csapat fel is gyújtotta a megmaradt építményt. A településre a XVIII. században felvidéki szlovák családok érkeztek és építették újjá a török megszállás miatt elpusztult falut.

1832. július 10-én gróf Széchenyi István látogatott el a nógrádi várba. 1867-ben egy osztrák főúr tulajdonába került, és soha többé nem épült fel.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. március 11.
Nézettség: 3,633 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Nagykanizsai Romlottvár Következő cikk: Nyírkarász vára

Forrás:
www.dunakanyar.hu


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: