Bugac Puszta


Bugac Puszta

A Duna-Tisza közi Hátság közepén terül el a nemzeti park legnagyobb területe, Bugac (11 488 ha). Felszín-alaktanilag nagyon hasonlít a fülöpházi és az orgoványi buckákhoz. Egymást váltják a szélbarázdák és az éles gerincű meredek homokbuckák. A legmagasabb buckákat az itt élők el is nevezték: Messzelátó-hegy, Lóállás, Betyár-állás, Pipagyújtó-hegy... stb. Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb területe, máig az őshonos magyar házi állattartás egyik központi területe. Már az 1930-as években is kedvelt idegenforgalmi célpont volt. Az idő múlásával, a homokbuckákkal, erdőkkel, szikes területekkel és kaszálókkal szabdalt sokszínű táj megőrizte eredeti szépségét. A természet védelme olyan kuriózumokat örökített át a múltból, mint az ősborókás, a sík területek vadvirágokkal díszített legelői, a régi pásztoréletet idéző építmények.

 

Ősborókás


A Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol a kiemelkedő természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi. Az Alsópuszta és a Bugaci Nagyerdő a piros kereszt és a piros sáv jelzésű turistautakon látogatható. A piros kereszten haladva juthatunk el a kilátótoronyig, ahonnan szép panoráma nyílik az ősborókásra. A terület fokozottan védett, ezért csak a kijelölt túraútvonalon látogatható.A mészben gazdag változatos formakincsű homokfelszín értékes növényvilágnak adnak otthont. Jellemző fajok a borzas len, a homoki kikerics, a homoki nőszirom, a piros madársisak, a tartós szegfű és a gyapjas csüdfű. Rovarvilága is nagyon gazdag. Érdekessége a fűrészlábú szöcske egyetlen alföldi előfordulása.

Hüllőfaunája nemzetközi szempontból is jelentős az itt élő, veszélyeztetett parlagi vipera miatt. Leggyakoribb emlőse az üregi nyúl.

 

Őshonos állatok 

A bugaci puszta képéhez évszázadok óta hozzá tatoznak az ősi magyar háziállatok, a racka juhok, a szürke marhák és a magyar félvér lovak.

 

Magyar szürke szarvasmarha 

A magyar szürke marha-fajta eredete még ma sem tisztázott, mindenesetre a "szilaj marhának" is nevezett magyar szürke alapozta meg Európa-szerte a XV-XVIII. század folyamán a magyar vágómarha hírnevét. Impozáns küllemével, kiváló szervezeti szilárdságával nemességet, erőt és szívósságot sugároz. A tehenek színe általában ezüstszürke, a bika daruszínű és "kormos", a borjak pirók (vörhenyes) színűek. A bika törzsének elülső része valamivel sötétebb. A fajta jellegzetessége a hosszú szarv. Különböző szarvalakulások ismeretesek: bajusz, csutak, táblás, tülkös, csákó, gallyas, villás, pörge. Izomzatára jellemző, hogy szívós, de kis tömegű. A hibátlan, tiszta izületek és a hosszú, kiadós lépés a fajtajelleghez tartozik. 

A szürke marha 3-4 éves korára fejlődik ki teljesen. Tejtermelése alig 800-1000 liter, zsírtartalma viszonylag magas, 4,2-4,5%. A húsa nem nagy tömegű, de kitűnő minőségű és ízletes. A fajtára jellemző a segítség nélküli ellés és a jó gulyakészség. Az őshonossága miatt védett magyar szürke szarvasmarha létszáma Magyarországon jó ütemben növekszik, géntartalékként óriási értéket képez, kitűnően alkalmas alacsony hozamú gyepterületek legeltetéssel történő hasznosítására.

 

Rackajuh 

Őse feltehetően az Ovis ammon vadjuh, mely vagy a népvándorlás során, vagy a honfoglaló magyarokkal jutott a Kárpát-medencébe. A fehér változat születéskor kávébarna göndör szőrköntöst visel, ami később kifehéredik. Feje száraz vékony és igen nemes, gyakran enyhén domború orrhát jellemzi. Szemei nagyok, élénk tekintetűek. Csontozatuk finom és rendkívül szilárd. Mindkét ivarban a szarvak hosszúak, pödröttek, V-alakot képeznek. Az anyajuhok testtömege kifejlett korban 35-40 kg, a kosoké 60-70 kg. 

Az Alföld paraszti viseletének nélkülözhetetlen kelléke volt a bunda, melyet kifelé-befelé fordítva egyaránt lehetett viselni. A rackajuh gyapjából készült a szegények maguk szőtte halina szövete, a cserge. Az ősi tulajdonságokat őrző, kiváló szervezeti szilárdságú fajta a Kárpát-medence őshonos fajtája, a magyar állattenyésztés pótolhatatlan géntartaléka.

 

Mangalica sertés 

A mangalica hagyományos magyar zsírsertés. 1833-tól a szerb sumadia sertéssel történt a fajta nemesítése. A múlt század második felétől mintegy száz éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. A mangalica sertésnek három színváltozatát tartjuk nyilván: a szőkét, a vöröset és a fecskehasút, ez utóbbi a fekete-fehér színű. Korábbi feljegyzések alapján létezett még teljesen fekete és ordas (vadas) színváltozat is. A közvélekedés szerint a szőke mangalica az "igazi". Ez közepes testméretű, erős csontozatú. A szőrzet tömött, hosszú, télen gyaluforgácsszerűen göndörödő, ezért a fajtát "gyapjas" disznónak is hívják. A fej megnyúlt, a fülek nagyok és előreállóak. A fajta közepesen szapora, az alomszám 5–7 malac körül alakul. A malacok csíkos háttal jönnek a világra.

 

Kisbéri félvér ló 

1853-ban Ferenc József egy nemes vérű katonai ménes kialakítását rendelte el. A fajta nevét egy Győr és Székesfehérvár közötti településről kapta. A kisbéri Magyar Királyi Állami Ménesben a lovak tenyésztése több generáción keresztül az angol telivérre épült. Így alakulhatott ki, egy az angol telivérhez közzel álló, de nyugodtabb, nagyobb munkaképességű és korrekt küllemű hátaslótípus. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező lófajtát használták huszárlóként, a gépesítés előtt pedig tömegesen tenyésztették és alkalmazták a mezőgazdaságban. Az 1970-es évek végére a tisztavérű kancaállomány a minimumra csökkent. 

Napjainkban a tenyésztés célja a korszerű sportló követelményének is megfelelő nemes, tetszetős hátas- és fogat-ló nevelése, a hagyományos tenyésztési és sportirányú módszerek felhasználásával.A kisbéri félvér fajtafenntartója az 1989-ben alapított Kisbéri Félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, amely mára jelentős eredményeket ért el a fajta megőrzése érdekében.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2013. március 28.
Nézettség: 4,790 Kategória: Magyarország
Előző cikk: Budapest Következő cikk: Dévaványa

Forrás:
www.bugacpuszta.hu
www.bugac.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: