Villányi borvidék


Villányi borvidék

A Villányi borvidék

Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke a Villány-siklósi borvidék. Ez a vidék az ország dél- dunántúli régiójában található, Baranya megyében, mintegy 2100 hektáron. A területet a szakértők két nagy körzetre osztják. A villányi körzetre (Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya és természetesen Villány) - ez a modernebb régió, amely főként a tüzes vörösborokról híres, és a siklósi körzetre (Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Szava, Túrony és Siklós) – itt főleg fehérborokat készítenek. A környék azért is kiváló borászati szempontból, mert talaja a Villány-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz. Az éghajlat pedig szubmediterrán, ami azt jelenti, hogy ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú, száraz nyarakkal.

  

Villányi borvidék

Régészeti leletekből azt is tudhatjuk, hogy Villányban már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt és készítettek bort, hiszen már a borszerető rómaiak is művelték itt a szőlőt. Nekik köszönhetjük a szőlőművelési módszereink alapjait. Azért csak az alapjait, mert a borvidék földrajzi fekvése miatt több etnikum szőlőművelőihez kötődik a kultúrája (magyar, német, délszláv), akik borokat az évszázadok alatt érlelték, csiszolták és tökéletesítették. A vörösborfajtákat a rácok hozták magukkal Villányba, akik a törökök elől menekülve honosították meg a Kadarka nevű kékszőlőt hazánkban, illetve a vörösborkészítés fortélyait.

A szerbekhez hasonlóan a 18. században idetelepült „dunai svábok” is egy újabb szőlőfajtát honosítottak meg. Ez a portugieser (más néven: kékoportó), amely máig az egyik fő fajtája a vidéknek. A németek portugieserje után megérkezett a vidékre még a kékfrankos is, de sajnos közben jött a filoxérajárvány. (A filoxéra egy Amerikából származó gyökértetű, ami nagyjából 30 év alatt elpusztította Európa borkultúrájának a 2/3 részét. Magyarországon a borvidékeknek több mint a fele veszett oda.) Miután sikerült a vészt megállítani, Magyarországon a szőlészek főként francia és olasz fajtákat próbáltak meg meghonosítani. Villányban főként az olaszrizling, a francia cabernet franc, cabernet sauvignon, a merlot és a pinot noir vált jelentőssé. Villány hírnevét a kistermelők minőségközpontú és piacorientált hozzáállása alapozta meg, amelyet 1987-ben a nemzetközi zsűri azzal ismert el, hogy Villánynak a megtisztelő „Szőlő és Bor városa” címet adta.

 

 Villány pincesora 

Egy évvel később, 1988-ban pedig megalakult a Villányi Borőrök rendje is. A borrend célja, hogy védje a hagyományokat és hozzájáruljon a villányi borok népszerűsítéséhez. A borrend, borászokból és borkedvelőkből áll, akik közül már négyen is elnyerték a megtisztelő „AZ ÉV BORTERMELŐJE” kitűntetést. Részben a rendnek is köszönthető az, hogy borászatban Villány az ország egyik vezető borvidéke lett.

A Villányi borvidéket jogszabály is védi már. A „védett eredetű” borokat 2006-tól kikericset ábrázoló védjeggyel látták el. Azért a kikericset választották a védjegy díszítésére, mert ez a virág nagyon sok mindenben hasonlít a villányi borra. Hiszen a kikerics kizárólag a Szársomlyó hegy déli oldalán található meg, és szereti a meleget.  Ehhez hasonló a villányi bor is, hiszen a Szársomlyó és a Villányi-hegység hegyoldalaiban és völgyeiben, a legtöbb meleget igénylő termésből készül. Ahhoz, hogy egy Villányban készült bor megkapja a védjegyet, a bornak meg kell felelnie a Villányi borvidék eredetvédelmi szabályzatában előírt követelményeknek, és a Borvidéki Borbíráló Bizottságnak is el kell ismernie. A védjegyből két különböző kategóriájú van: a villány classicus, ide tartozik a villányi borok nagy többsége, mert ebbe a csoportba a borvidékre és azon belül a fajtára jellemző borokat csoportosítják. A másik a kategória a prémium, ide azok a borok kerülnek, amik a villány classicusnál szigorúbb feltételeknek tesznek eleget.

Villányt úgy is hívják, hogy a bor városa: ezt a legjobban az bizonyítja, hogy Villány főutcájára néz a két sorban elhelyezkedő pincesor. Ezeket a pincéket azonos rendben és stílusban építették, ezért egységesnek és rendezettnek látszik az ide utazó borturistáknak és borzarándokoknak. A pincékben magas színvonalú, udvarias kiszolgálás várja az ide látogatókat. Ezekben a pincékben lehetőségünk nyílik bor- és ételkóstolásra, és még borvásárlásra is.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 2,982 Kategória: Magyarország
Előző cikk: Vértesszőlős Következő cikk: Villányi-hegység

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: