Nevének eredete: a szláv Suleta személynévből ered
Fekvése: A település Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre.
Történelme:
A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A települést 1332-ben Zalantha néven említik. 1241-ben a tatárok, 1598-ban a Váradról visszavonuló törökök pusztították el.
1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát.
Vára 1636-ra épült fel és még ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. 1658-ban a várat a fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, már csak a Csonkatorony áll belőle.
A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920-as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940-ben a Második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től újra Romániához tartozott.
Lakossága: 1910-ben 15 943 lakosából 15 206 magyar (95,38%) és 650 román volt. 2002-ben 18.074 lakosából 10.335 magyar (57,18%), 7.267 román, stb.
Hires szalontai szülöttek:
- 1320-ban Toldi Miklós bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitézemberét őrizte meg a néphagyomány. Arany János róla mintázza a Toldi című nagysikerű művét.
- 1817. március 2-án Arany János költő
- 1844-ben Arany László költő, író, műfordító
- 1891-ben Zilahy Lajos író
- 1897-ben Sinka István költő
- 1905-ben Kulin György csillagász.
Látnivalók:
A Csonkatorony: Arany János emlékmúzeum található (nyitva tartás kedd, szerda, csütörtök, szombat 10-16-ig, ugyanott városi Galéria is működik).
Arany János emlékmúzeum:
Alig három évvel Arany János halála után - 1885 - a költő fia, Arany László adományából berendezték a nagyszalontai Arany Emlékszobát. A gyujtemény fokozatos bővülése folytán az eredeti helység szukösnek bizonyult, ezért felmerült a hagyatékhoz méltó emlékhely biztosítása. A választás a Csonkatoronyra esett, a város egyetlen középkori épületére, melynek léte egybefonódik a város történetével. Bocskai István fejedelem 1606-ban 300 hajdúját telepítette Szalontára, hogy megvédjék a vidéket a gyakori török támadásoktól. A hajdúk erődítményt építettek, ennek belső területén állott az őrtorony. 1658-ban leégett, és csonkán, tetőszerkezet nélkül állott majdnem 250 évig.
Petőfi Sándor 1847-ben, amikor eloször járt Aranyéknál, lerajzolta a Csonktatornyot, ez az épület első vizuális megörökítése.
1899-ben restaurálták, és ide helyezték át az Arany Emlékszoba ereklyéit. 1907-ben a bejárat a déli oldalról a mostani nyugatira került. Ekkor került a bejárat fölé Arany János szobra, amelyet Stróbl Alajos tervezett, és Szeszák Ferenc kivitelezett. A múzeumnak öt kiállítóterme van, a földszinti teremben a látogatók a város és a torony történetével ismerkedhetnek meg, a négy emeleti teremben pedig az Arany emlékek kaptak helyet. A harmadikon a dolgozószoba bútorai vannak, melyek a budapesti akadémiai lakásból kerültek Nagyszalontára.
Bocskai István teljes alakos szobra a Központi parkban.
A Kossuth szobor a Református templom mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth-szobra.
Szobor Park (Ref. Templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra, Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György, a Kossuth-díjjal kitüntetett Kiss István (szobrász) mellszobrai.
A Hajdú emlékmű: Nagyszalonta „400 éve város” emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található.
Arany János szülőháza helyén álló házon emléktábla látható.
Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve.
Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve.
Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve.
