"Ad aquas Herculi sarcas"

A történelmi Magyarország délkeleti csücskéjében található e csodálatos de méltatlanul elfeledett térség, számos vízeséssel, csodás sziklaképződményekkel, mediterán hangulatú növényzettel.

Herkulesfürdő Krassó – Szörény megyéhez tartozik és könnyen megközelíthető akár vonattal akár személyautóval, a Temesvár – Lugos – Karánsebes útvonalon.

A vad és zuhatagos Cserna völgyében, hatalmas meredek hegyekkel körülvéve, 168 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, 5 km – re a 6 –os főúttól. Fennséges panorámát nyújt a település fölé magasodó Domogléd fehér, impozáns meszkősziklái, amely a Mehádiai hegység része. A Cserna folyó tuloldalán húzodik a jóval erdősebb Cserna hegység. A település lakossága 6400 fő, abból csupán 95 a magyar.

Az egykoron virágzó fürdőélettel büszkélkedő település az Osztrák – Magyar Monarhia egyik leghíresebb és legszebb fürdőhelye volt. A fürdőhely kifejlődéséhez hozzájárult a térség kitűnő ionizált levegője, amely megfelel 3000 méteres magasságnak.

Herkulesfürdő Európa legrégibb ismert fürdője, hiszen vizének gyógyerejét már a rómaiak is ismerték és használták. A rómaiak, Trajánusz császár idejében, 105 – 107 között, fürdőket létesítettek itt “Ad aquis Herculi sacerdos” (Herkules szent vizeihez) vagy “Thermae Hercului ad Mehadium” (Herkules mehádiai hévizei) néven.

A népvándorlások és a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. Csupán az 1700 –as évek közepén III. Károly, gróf Hamilton osztrák altábornagy indítványára rendelte el, hogy a római romok alapjára a máig is meglevő Herkules – fürdőházzal eggyütt számos más épület felépítését, amelyek nagy része, 1737 –ben, egy török betörés következtébe elpusztul.

1773 nyarától egyre többen látogatják, miután egy bécsi orvos ellemezte vizét és megállapította csodálatos gyógyhatását. A lassanként kiépülő fürdő azonban a török - osztrák háborúk éveiben (1788 – 1792) ismét elpusztul.

A fürdőt csupán 1817 –ben kezdik nagy erővel újra építeni., utat építenek, a Cserna folyót szabályozzák.Ekkor kapta meg a mai napig használt Herkulesfürdő nevet, az addig viselt Mehádiai fürdők név helyett.

A fürdőhely fénykorát 1852 után élte, ekkor épült fel a mai napig látható, számos épülete, mint a gyógycsarnok, Rezső és a Ferenc József udvar, a kupolás Szapáry fürdő és számos magán villa. A Monarhia előkelőségei, köztük Ferenc József császár és felesége Sisi gyakran és szivesen tartózkodott Herkulesfürdőn.

A XIX. század második felében tovább nő a fürdő hírneve, hiszen számos diplomata találkozó helye lesz. A Vaskapu – csatorna felavatásakor Herkulesfürdőn találkozott Ausztria – Magyarország, Románia és Szerbia uralkodója.

1945 után a fürdőtelepülés infrastrukturája fokozatosan romlik, annak ellenére, hogy számos 10 emeletes száloda épül a település új részén.

Sajnos a Monarhia fénykorát idéző épületek nagyon rossz, elhanyagolt állapotban vannak, hulló vakolat, törött ablakok, de így is köztük sétálva felidézhető a rég letünt békebeli világ hajdani pompája.

A Cserna patak mentén 4 km hosszan, 16 kénes és konyhasós hőforrás található. Az itt található források Európa leghatékonyabb hőforrásai közzé tartoznak. Orvosi felírással hatásosak, fürdő vagy ivókuraként a krónikus reuma, légzési szervek, emésztési gondok, szem, kezdő cukorbetegség, higany és ólommérgezés, kezelésére. Fontosabb források, a Herkules 67 °C, Mária 54 °C, Erzsébet 55 °C, József 54 ° C, stb.

A térség éghajlata enyhe, az évi középhőmérséklet + 14° C, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket.

A Cserna völgye és környéke, amely a 24.000 km2 kiterjedésű Domogléd – Cserna Nemzeti park része, kítünő túrázási hely a bakancsos – hátizsákos túrázók számára, hiszen számos csodálatos látnivaló található. Nem túl messze a Cserna völgyében található a 67 D számú autóuttól. A túrák során szükséges az odafigyelés, mert nagyon gyakori a vipera. A magas sziklákon honos a mediterán jellegũ Magyar fenyő (Pinus Hungarica).

Herkulesfürdő fő épülete a Domogléd lábánál található, gyógycsarnok és Kasinó, amelyek előtt található a Gizella park, mely közeppén tornyosul egy hatalmas idetelepített mamutfenyő. A gyógycsarnokot zárt folyosó köti össze a Rudolf és a Ferenc József udvarral. A zárt folyósót azért építették, hogy hideg esetén az előkelő császári vendégek ne menjenek ki a szabad levegőre. A két hatalmas palotával szemben található az Erzsébet villa, ahol számtalanszor megszált Erzsébet császárné. A Cserna jobb partján található a francia reneszánsz stílusba épült kupolás Szapáry fürdő (a törött ablakokon be lehet kukucskálni és el lehet képzelni a monarhiabeli időket idéző báltermek hangulatát). A kétemeletes épületekkel övezet főtéren emelkedik az 1847 –ben állított szürke márványból faragott kút, amelyket ágyúfémből öntöt Herkules vas szobra díszít.

Fontosabb de nem túl nehéz bakancsos turázási lehetőségek:

• A Fehér Kereszt (Crucea Albă) kilátóhely - Domogléd csúcs:

Herkulesfürdő fölött húzodó sziklás magaslat. A Fehér Keresztig való feljutás nem tulságosan nehéz. Könnyen megközelíthető a belvárosból, akár gyalogosan is, ahonnan táblák irányítják a turázót. Csupán a “Domogled” elnevezést kell keresni. A Herkulesfürdőbe vezető felső úton kell elindulni, innen indul a sárga sáv, amely a csúcsig visz kb. 4 óra alatt. Egy nem túl erős erdei kapaszkodó után elérhető a Fehér Kereszt (Crucea Albă) kilátóhely, ahonnan csodálatos a kilátás a városra és a Cserna völgyére. A “Macskák ösvénye” turistaúton haladva tovább, elérhető az 1105 méteres Domogléd csúcs, amely határ volt a történelmi Magyarország és Románia között. Az ösvény meredek és sokszor omlásveszélyes. Útközbe bejárható a Şerban barlang mivel az ösvény a barlang melett halad el. Vizet vinni kötelező mert az utón nincs forrás.

• Vanturătoarea vízesés:

A Baia de Aramă felé vezető 67 D számú szerpentines uton kell elindulni.Miután elhadjuk a Cserna folyón lévő víztározót, a 12 –es kilométer kőnél lesz egy betonhíd. Innen indul el a piros kereszt turistajelzés. Egyórás, nem túl nehéz erdei kapaszkodó után megpillantható két egymásra merőleges meredek sziklafal, találkozásának tetejéről lezúduló vízesés, a Dél Amerikai Anghel-hez hasonló . Egy újabb rövid gyaloglás után megközelíthető a vízesés, a turázó választhat:vagy a vízesés lábához ereszkedik le, vagy mögé bujik a sziklapárkányon.

• Czeszna szoros (Cheile Ţăsnei):

Kihagyni nem érdemes mivel nagyon könnyen megközelíthető. Herkulesfürdőt elhagyva a Baia de Aramă felé vezető 67 D számú úton 14 km után található egy panzió ahonnan indul a kék keresztjelzés. Egy komolyabb 25 perces erdei kaptató után érhető el a szoros bejáratát jelző sziklák, innen beláthatunk a hajdani ezer éves határt jelző völgybe. Az ösvény kezdetben magas sziklák között halad, majd fokozatosan ereszkedik le a patak völgyébe, míg a szoros végénél, ahol egy vízimalom található, újra emelkedni kezd. A túra jövet – menet kb. 3 óra. Víz nem szükséges, de a viperákra figyelni kell, főleg a sziklás részeken. A szoros jelképe a Magyar fenyő ( Pinus Hungarica).

A Vânturătoarea vízesés és a Czeszna szoros egy nap alatt bejárható.

• Roşeţ vízesés:

A vízeséshez a piros kör turistajelzés vezet, aminek kiindulási pontja megtalálható a Hétforrás – kempingtől (Camping Şapte Izvoare) 300 méterrel feljebb a Baia de Aramă felé vezető úton. A vízesés 2 óránnyi, kisebb – nagyobb emelkedőkkel tarkított gyaloglás után érhető el. A vízesés sajnos 2007 májusába teljesen ki volt száradva, csupán a sziklás Roşeţ patak medre volt látható.