Egykor Fogaras vármegye névadója és székhelye.

Fekvése: Brassótól 67 km-re nyugatra, Nagyszebentől 76 km-re keletre az Olt bal partján

Történelme: 
A tatárok által kipusztított magyarság helyébe a 13. századtól román telepesek özönlötték el.
1291-ben Fogros néven említik. Várát 1310-ben Apor László építtette.
A 14. században a havasalföldi fejedelmek birtoka lett, de 1464-ben Hunyadi Mátyás kivette a kezükből.
1661-ben a török ostromolta meg és foglalta el.
1675. április 28-án itt kötötték meg a fogarasi szerződést, melyben a lengyel és a francia király a kurucok megsegítésére vállalt kötelezettséget, a szerződést a törökellenes háború miatt nem hajtották végre.
1685. február 22-én az itteni országgyűlésen emeltek hűtlenségi vádat Thököly Imre ellen, és döntöttek birtokainak elkobzásáról.
A kurucok eredménytelenül ostromolták. I. Apafi Mihály fejedelem idején ez volt a fejedelemség tényleges székhelye, itt halt meg a fejedelem
1690. április 15-én. 1878-ban Fogaras vármegye székhelye lett.

 

Népessége: 
1910-ben 6579 lakosából 3357 magyar, 2174 román és 1003 német volt.
2002-ben 36 121 lakosából 33 677 román, 1643 magyar, 426 cigány és 332 német volt.

 

Látnivalók: 
A Vár: Fogaras vára ma is épségben áll. I. Apafi Mihály fejedelem idején ez volt a fejedelemség tényleges székhelye, itt halt meg a fejedelem 1690. április 15-én. A vár egy nagyon jó erődítmény és híres börtön volt a XVII. században.

 

A Református templom: 1715 és 1740 között Árva Bethlen Kata építtette, sírja a templom előtt van. A templom elődjét a vár császári katonái lőtték szét mondván, hogy a kuruc lázadók onnan belátnak a várba.

Híres személyiségek:
• Itt halt meg 1690. április 15-én I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.
• 1892–1910 közt a város képviselője volt Mikszáth Kálmán, akinek érdeme, hogy 1909-ben Alpár Ignác tervei szerint felépült a gimnázium épülete.
• Itt tanított 1908–1911 között Babits Mihály.