A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, az erdélyi Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége.
Fekvése: Északon a Fogarasi-medencével határos, amelyen átfolyik az Olt, nyugaton az Olt völgyével és a Vöröstorony-szorossal, délen a Cozia- és a Jézer-hegységgel, keleten a Bucses valamint a Királykő-hegység.
A Fogarasi-havasok, az egykori Szeben és Fogaras vármegyék területén, a volt román határon emelkedik. Kelet-nyugati irányú főgerince hatalmas falként emelkedik ki a környező medencékből, gerincmagassága mindenhol meghaladja a 2000 métert.
Hegyek és csúcsok: A Fogarasi-havasok hegyei magassági sorrendben (nem teljes lista): Moldoveanu-csúcs (2544 m), Negoj-csúcs (2535 m), Nagy-Vista (2527 m), Leszpez-csúcs (2522 m), Buteanu-csúcs (2507 m), Dara-csúcs (2500 m), Zerge-csúcs (2494 m), Podragu-csúcs (2482 m).
Éghajlata: 1200 m-ig enyhe, kevéssé csapadékos, az évi középhőmérséklet 4-7 C, az átlagos csapadék mennyisége 700–1000 mm. 1300 m után az éghajlat hűvösebb, nedvesebb, az évi középhőmérséklet 2-4 C alá süllyed, a csapadékmennyiség 1000–1200 mm-re növekszik. 2000 m felett az éghajlat zordabb, a középhőmérséklet alacsonyabb 0 C-nál, a csapadék pedig többnyire hó alakjában hullik. Az északi oldalak nedvesek, hűvösek, borúsak, a déli oldal éghajlata kiegyensúlyozottabb, derültebb.
Kőzetei: Geológiai szempontból a hegység leginkább kristályos palából áll, melyekből szigetekként kristályos mésztömegek emelkednek ki. Helyenként gránit is található.
Növényzete: A hegységet alul mintegy széles övként bükkösök szegélyezik, melyek felfelé haladva egyre inkább keverednek fenyvesekkel. 1300 m felett a növényzet megváltozik, itt már a fenyvesek az uralkodók. 2000 m felett az zord éghajlat akadályozza a gazdag növényvilág kifejlődését. Ezért az erdők felett közvetlenül főként törpefenyőkből és borókásokból álló növényzet helyezkedik el alpesi legelőkkel. Az alpesi legelőkre jellemző az alpesi harangvirág, az encián és a kamilla. A déli oldalon a mészköves területeken nyílik a havasi gyopár.
Állatvilága: Az állatvilág szintén a magasság változása szerint tagozódik. Alul az erdőlakó emlősállatok közül a barna medve, a szarvas, az őz, a vaddisznó, a mókus, a vadmacska, a menyét és a borz a jellemző. Feljebb a zerge az uralkodó állatfaj. A madárvilágot alul a rigófélék, a vörösbegy, a cinkefélék, a holló és az egerészölyv képviseli. Feljebb a gerinceken és a havasi legelőkön a kőszáli sas fordul elő nagy számban. A kígyók előfordulása ritka, közülük leginkább a keresztes vipera fordul elő 2000 m magasságig. A halak közül a pisztráng szinte minden vízfolyásban és tóban megtalálható.
