Göngyöleg jegyet vált
A szegény Apóka,
Ezzel száll fel, s alá
Az álomhajóra.
Elviszi messzire,
Boldog borvidékre,
Hol nem muszáj túrnia,
Szomorú szemétbe.
Amikor megpillant,
Remény vál valóra,
Szakálla mosolyog,
Rám köszön alóla.
Kezet nyújt felibém,
Tenyér vár apróra,
Pénzen vett bocsánat,
Szégyenünk adója!
2014.05.23.
